• Apukám, ma este igazán kirúgunk a hámból! Szerinted még jó az a körtés cider, amit anyád itt hagyott nálunk a nyáron?
• Biztos.
• Tudom, hogy te nem szereted, de pocsékba mégse menjen, felezzük már el, egyedül nem bírom meginni!
• Na ne csináld már, hogy azt a három decit nem tudod letolni!
• Viccelsz, van benne vagy 4,5%, hát én attól – ezerhétszáz év terhesség meg szoptatás után – teljesen kész leszek!
• Jó, jó, de ha ennyire menők vagyunk, hogy még alkoholizálunk is, akkor ma senki nem eszik a műanyag zebrás tányérból, elővesszük az igazikat, amiket a normális felnőtt emberek használnak!
• Oké, csak együnk már végre! Ez az utolsó hurrá, holnaptól itt reformkonyha lesz kérem, mert már attól cukorbeteg leszek, hogy benézek a spájzba.
• Nanana, majd ha megettük az összes maradékot! Addig bulgurt nehogy vegyél!
• …
• Szerinted a Kicsibe hová fér ennyi kaja?
• Tudja, hogy januártól éhezés lesz, előre tankol.
• De komolyan!
• Nem tudom, de az tuti, hogy többet betermelt, mint mi hárman együttvéve, idén már biztos nem fog megint megéhezni!
• Haha, látom valaki egy tréfarépát is elrágcsált sunyiban. Amúgy meg mindegy is, mert holnap majd szépen felébred hajnali ötkor és addig fog minket cseszegetni, amíg ki nem kászálódunk négykézláb az ágyból, mert enni akar.
• Milyen mesét nézzünk? Keressél valamit, addig bepakolom a mosogatógépet.
• Azt mondták a lányok, hogy valami mazsola malacot akarnak, ez is olyan magyar mese, mint az a másik a bogyós csigával?
• Nem. A disznónak több haja van.
• Várjál, várjál, először meg akarják építeni a mesenézős bunkert!
• Ácsi! Plüssállatokból ki ne hozzátok mindet, mert akkor nekünk már csak az erkélyen marad hely!
• Igen, csinálunk pattogatott kukoricát is, anyátok már rajta van az ügyön!
• Kanállal akarjátok enni? Felőlem… ahogy gondoljátok.
• Szerinted meddig maradnak majd a bunkerben?
• Nem tudom, de ne helyezd magad túl nagy kényelembe itt a kanapén.
• Még a főcímdal se ért véget, már mindketten idekuckóztak közénk.
• Tudtuk, hogy ez lesz, nem? Meg amúgy is, az a főcímdal rohadt hosszú.
• A malacnak tényleg Mazsola a neve?
• Igen.
• Mit jelent az, hogy Tádé?
• Hagyjál már a hülyeségeddel! Mér’, az mit jelent, hogy Stjepan?
• Ezek ketten nagyon befészkelték ide magukat.
• Ja, tuti nem fogják éjfélig kihúzni.
• Ugyan, már most olyan a szemük, mint két-két töltött káposzta.
• Megmosom a fogukat, addig visszahordod a bunkert téglánként a hálóba?
• Aha, tegyük le őket aludni, az a biztos. Azért az este tíz nem olyan rossz teljesítmény tőlük.
• Kifeküdtek rögtön.
• Nem meglepő. Mi még maradjunk egy kicsit.
• Okés.
• Tudod min gondolkoztam? Hogy ha azt akarnánk, akkor lepasszolhattuk volna őket a nagyszülőknek és elmehettünk volna valami szilveszteri buliba.
• …és kihagytuk volna, hogy a szemtanúi legyünk, ahogy egy órán keresztül építik a bunkerüket, hogy végül nettó két és fél percet töltsenek benne, mert mégis inkább hozzánk akarnak bújni?
• Ez így ezerszer jobb volt.
• Boldog új évet!
• Boldog új évet.
• Jövőre ugyanitt tali. Hajnali ötkor.
• Haha, tényleg nagyon kis humorosak vagyunk ma.

Salty