Most, hogy már tudjátok mit viszek magammal, ha a gyerekek nélkül megyek valahová, itt az ideje, hogy megmutassam, milyen cuccok vannak a hétköznapi anyatáskámban.
Feltúrtam a retikült – már amúgy is ráfért egy alapos lomtalanítás – és számot vetettem a tartalmával.
Anyabatyu, avagy az atomháborús túlélőpakk rejtelmei:
- Gyümölcskása – mindig jól jön és természetesen rögtön kettő kell belőle, hogy ne legyen veszekedés.
- Hajgumik – elmaradhatatlan, van valaki, aki nem hord magával?
- Textiltáskák – ha esetleg mennünk kell a boltba is.
- Babakeksz – a kisebbik lányom mindent felzabál, ami lassabb nála, szóval muszáj, hogy legyen nálam valami, amivel a predátort kordában lehet tartani.
- Pénztárca – az a féltégla, amibe gyakorlatilag az egész életünket belecipzároztam.
- Napszemüveg – sose árt.
- Kulcscsomó – hogy be tudjunk menni otthon az ajtón (és a postaládát is ki tudjam nyitni). A szemfülesek egy újabb hajgumit is megfigyelhetnek!
- Még több hajgumi – hárman vagyunk lányok, na!
- Körömvágó olló – „anya, letört a körmöm, most mit csináljak?”
- Szúnyogriasztó spray – szeretnek minket. NAGYON.
- Fogmosószett – többször használom, mint gondolnátok.
- Papírzsebkendő – ofkorsz.
- Zoknik – egy pár mindenkinek, ha esetleg szandálban vagyunk, de beugranánk a játszóházba.
- Toll – mert én ilyen régimódi, irkálós anyuka vagyok. (Papírom mondjuk nincs hozzá.)
- A kempingezős Barbie házizsákja – ???
- Kokárda – ne is kérdezzétek, szerintem március óta a táskámban van.
- Sebtapaszok – spongyabobos és katicás.
- Tömköz kártya – gyakrabban járunk autóval, de biztos akkor lenne rá szükség, amikor nincs nálam.
- Mentolos cukorkák – ha a fogmosószett nem opció.
- Naptej – mert kevés az árnyékos játszótér és anya se akar dédinek kinézni.
- Buborékfújó – alapfelszerelés, ugye másoknál is? 😁
- Pelenka és nedves törlőkendő – a pelus magától értetődő, a nedves törlőkendő meg a kisgyerekes anyák svájci bicskája.
- Összecsukható fésű – lásd 8. pont – hárman vagyunk lányok!
- Kézfertőtlenítő – mert a pestis is tuti, hogy egy középkori játszóházból indult.
- Kulacsok – nem csak esznek, hanem isznak is ezek a kölkök.
- Boribon – szarrá van már olvasva csórikám, de van benne béka meg cica is, nem hagyhatjuk otthon!
- Tampon – sose tudni, ha nem nekem, lehet, hogy másnak kell majd.
- Kavicsok – az anyatáska főbérlői. Biztos vagyok benne, hogy ők voltak itt legelőször.
Ez még az anyabatyu nyári verziója, de lassan megkezdődik az ősziesítés! Berúgjuk a lányokkal a gesztenyeszezont, összeszedjük a varjak által eldobált dióhéjakat és egy esernyőt sem ártana hozzáadnom a túlélőcsomaghoz.
A kokárdát mondjuk igazán kitehetném, de annak aztán tényleg semmi súlya, meg amúgy is mindjárt itt a március, nem igaz?
Salty
ANYA, EZT NÉZD! 
Hajgumit én is tartok a táskámban 🙂 Na jó, nekem nem ér fenékig a hajam, csak épphogy vállig, de az is eléggé tud melegíteni nyáron, olyankor jól jön egy hajgumi. Ezen kívül, ami szinte mindig van nálam, az valamilyen fájdalomcsillapító. Egyszer jártam úgy, hogy nem volt nálam, természetesen pont akkor jött rám olyan migrénes fejfájás, hogy azt hittem, belepusztulok, úgyhogy azóta mindig tartok a táskámban egy levéllel.
Innivaló/kulacs: Arra már őszintén nem emlékszem, hogy mikor a fiam ovis volt, hogy oldottam meg, hogy volt-e saját kulacsa vagy vettem-e innivalót. Arra viszont emlékszem, hogy az ovihoz közel eső játszótéren (ahova ovi után rendszeresen betértünk tavasztól őszig) nem volt sem ivókút, sem semmilyen bolt a közelben, ahol szükség esetén innivalót lehetett volna venni. Nekem nagyon jól jött volna mindkettő.
KedvelésKedvelik 1 személy
Aranyos poszt. Én mindig szoktam egy-két baba zoknit is találni 🙂
KedvelésKedvelés
Sziasztok! Ezer éve olvasom a B.A.-t, és indulása óta,Salty oldalát,még sosem kommenteltem,de most úgy érzem muszáj. Miért kell kötekedni? Mindenki azt hurcolták magával,amit szeretne,ő cipeli neki segít,akkor miért fáj ez másnak??? Salty,sztem egy gondoskodó,jófej,törődő anyuka,aki megengedi nekünk ,hogy belenézzünk a családja hétköznapjaiba. Ha valakinek nem tetszik,ne olvassa.:-)
KedvelésKedvelik 2 ember
❤️❤️
KedvelésKedvelés
🥰😘
KedvelésKedvelés
Az enyémbe ugyanez van plusz kutya és macska nasi, teszem hozzá nincs se kutyánk se macskánk. De a fiam olyan állatbarát h nem tudhatom mikor haverkodik össze egy állattal úton útfélen és persze h az összeset megakarja etetni. Ugyh nálunk nem csak a gyerek van “luxusban” 😀 hanem random idegen állatok is
KedvelésKedvelik 1 személy
Nem tudom hogy csináljátok, nekem ez nagy nope, utálok cipekedni, teló pénztárca meg 10 db zsepi elfér a zsebben, minden másra meg ott a Mastercard***. A pelusos években még oké, kendő és pelus, de ennyi.
Tegnap felnéztem redditen a csakcsajokra, meg most ez a poszt és most tökre egy párhuzamos világban érzem magam, ahol minden a “leszarom, majd megoldódik” egyszerűségében zajlik.
Megmutatom páromnak, hátha be tudom rántani ebbe a fura tripbe.
*** Például ha a gyerek megéhezik két, egymástól 3-4 órára levő főétkezés közben, akkor szerintem pont jó, ha anya nem csak előhúzza Hermione feneketlen és mindenre kész táskájából a kekszet, mint egy varázslat, hanem a gyerekben tudatosul, hogy azt “le kell vadászni”. Be kell menni érte a boltba, el kell tölteni vele időt, meg kell venni, és aztán lehet ropogtatni. Bár én mindenféle “emergency keksznek” ellene vagyok, két főétkezés között a kekszezés az kőkemény és sima nassolás, csak kevesen veszik annak. Ha meg emergency esetén venni kéne valamit a boltban, én nem kekszet vennék.
*** Sebtapasz: gyerekkoromban még volt az a tenyérnyi méretű leokoplast sebtapasz. Na az igen, ha az kellett ahhoz, hogy lefedjünk vele valamit, az már tényleg történés volt (pl teljes felületű térdhorzsolás, sípcsonthorzsolás, és addig le se vetted, míg le nem bomlott a lábadról). Ezek a kis pici mai szarok semmire nem jók, olyan kis bibikére nyállal rácuppantok egy darab zsepit, mint borotválkozáskor ha megvágom magam, és csá.
*** Kulacs: realizálom, hogy ezzel valszeg egyedül vagyok, de én a friss vizet szeretem. Friss és hideg vizet. Ami a kulacsban áll x órája, az se nem friss se nem hideg. Ha olyan a kulacs kiképzése, akkor némi nyál vissza is csorgott bele, és ott úszik a víz tetején. A másik a műanyag faktor: a műanyagon minden baci megtapad, a kupakkiképzés/szívószál tiszta bacitelep. Ezektől a kulacsoktól én rosszul vagyok. Bolt/étterem és POHÁRBAN víz, automatából ásványvíz, vagy felnőttként inkább nem iszok, de fhujj.
Amikor Harry Potterben néztük Hermione táskáját, akkor is ez volt az első kérdésem: és ha Hermione nem lenne, ezek éhenhalnának? Engem nemkicsit felbasz, hogy Hermione anyáskodik a két srác felett (mah feminism!), és totál életképtelenek maguktól, illetve nem hagyják őket érvényesülni, mert Hermione mindenre előre gondolt, és ott van a feneketlen varázstáskájában.
KedvelésKedvelés
én aztán feketeöves semmitmagamnálnemhordó vagyok, nálam telefon van és zsepi, kész, ennyi, meg nyilván kulcs :).
de gyerekkel a gyereknek kulacs vízzel szerintem is mindig kell. a gyerek, legalábbis az enyémek, állandóan szomjas, nem meglepő ez, hát szünet nélkül fut, ugrál, jön-megy. mind anyagi, mind környezetvédelmi megfontolásból úgy látom, hogy nem jó ilyenkor mindig venni valamit, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb játszótér környékén, mifelénk legalábbis, nincs bolt, se étterem, se semmi, ha mázlink van, van csap, az remek, ott újra lehet tölteni a kulacsot, de legtöbbször a csapok sem működnek.
KedvelésKedvelés
Nálunk volt a játszó mellett bolt, sétatávolságra mindenhol volt valami kiszolgálóegység (sok helyen a csapvíz ingyen van/volt akkor még). Mi anno úgy mentünk teljesen vízmentes helyekre, hogy egy másfél literes ásványvzes flakonban lefagyasztottam a harmada vizet, és feltöltöttem csurig induláskor, onnan meg pohárba kiöntve, és amikor kért, vagy én itattam vele x időközönként fél pohár-pohár vizet, ha nem kért magától. Órákig hideg volt, friss, vissza is lehetett tölteni a fagyott részre, és mivel poharat használtunk, nem úszott nyálban meg mindenféle baciban.
Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek megélje, hogy ő most éhes/szomjas lett, tehát a teste jelezze, hogy “gond van”, és ezt a gyerek megtanulja felismerni, ne pusztán unalmában egyen-igyon. Egy szobatisztaságra szokó gyereknél főleg nem jó, ha infúziószerűen töltődik bele a lét. A pisiinger felismeréséhez is kell, hogy ritmusa legyen a dolgoknak, ne egybefollyanak ezek. Emészteni se jó egész nap az ekkora gyerekeknek.
KedvelésKedvelés
Én pakolós vagyok – mondjuk nem mindenáron, ha egyedül megyek valahová, akkor tök szívesen hagyatkozom a ‘majd megoldódik valahogy’ mentalitásra, de a gyerekekkel nekem nyűg mindent is levadászni, amikor szükség lenne rá.
A kajához: Az oviban 11:30-kor van ebéd, délután 2-kor kapnak két sárgabarackot uzsonna gyanánt, szerintem tök érthető, hogy éhesek, amikor megyek értük fél4-4 körül és ugye nekünk onnan még minimum 30 perc hazaérni.
Nem, nem fogok bemenni étterembe rendes kaját venni nekik, nem csomagolok szendvicset sem, mert túlzásnak érzem, amikor otthon várja őket a vacsora.
Ilyenkor jó pár szem keksz, aszalt gyümi vagy valami, hogy ne nyavalyogjanak hazáig.
Én sem vagyok a nassolás híve, ezt többször mondtam már, de ez pont az a helyzet, amikor látom az előnyét.
A sebtapasz: ez a legtöbbször abszolút látszatmegoldás, csak azért ragasztod fel a pici horzsolásra, mert attól megnyugszik.
Egyébként nálunk legutoljára amiatt volt rá szükség, mert az egyik – amúgy már hetek óta gond nélkül hordott szandál – kidörzsölte a lányom lábfejét.
Kulacs: Ugyanaz a szitu, amit sztroberi is írt, a játszóknál itt nincs semmi. A hozzánk legközelebbi játszó mellett pl. egy kocsma üzemel, oda csak nem megyek be vizet kérni, de egyébként sem mindig ugyanarra a játszótérre megyünk.
A nagy közparkokban egy-egy helyen van kút, ott szoktuk feltölteni a kulacsot friss vízzel, de visszük megunkkal, mert ha éppen a túloldalon lévő játszón vagyunk, akkor nem fogok visszacaplatni újra vízért fél óra múlva.
A férjem szokta így tolni, hogy ‘majd megoldjuk’ és engem amúgy tökre szokott idegesíteni, hogy veszik a fél literes vizeket, rögtön kettőt, hogy ne vesszenek össze ki fog először inni – iszonyatos pazarlásnak tartom és szerintem rossz üzenete is van, hogy mindent úgy oldunk meg, hogy megvesszük.
Mi nem szeretjük a jeges vizet amúgy, még étteremben is szoktam szólni, hogy ne nagyon hideg innivalót hozzanak, szóval nálunk abszolút belefér, hogy áll a víz 1-2 órát a kulacsban.
Rendszeresen mossuk őket, ki is szoktam főzni a szívókájukat, a visszacsorgott nyál meg… hát ez ilyen, a saját nyálas vízüknél ezerszer undibb dolgok is megfordulnak a szájukban sajnos. 😀
KedvelésKedvelik 1 személy
Ezeket a kulacsokat gyerekek esetén 3-6, 6-9 havonta kompletten cserélni kéne. Míg a PET palackot könnyen újrahasznosítják, ezek a műanyagok tök más anyagból vannak, a tető pl ilyen gumisműanyag izé, amit nem lehet könnyen újrahasznosítani. Plusz a gyártásuk is lehet környezetszennyezőbb, mint az ásványvizes palackoké. Mosogatással (a víz is erőforrás) meg kifőzések (víz, áram) miatt meg aztán főleg becsapós.
Néha megtévesztő, hogy mi a környezetbarát és mi nem. LCA – Life Cycle Assessment from cradle to grave. Tehát a bölcsőtől a sírig tartó életciklus elemzés, amiben benne van a gyártás, a gyártáshoz a beszállítás ázsiából (speckó műanyagok), a kész termék elszállítása mondjuk amerikából európába, ha olyan márka, a használat során a víz és az áram használása, és a javasolt időtartam utáni kidobása, és hulladékkezelése – ezeket a múanagokat nehézkes újrahasznosítani. Pet palackokat sok gyár az országban gyártja…
Nem a PET palackok mellett akarok érvelni, a legjobb a minden második sarkon levő ivókút lenne szerintem és egy sima pohár hurcibálása, de na.
KedvelésKedvelés
A cserélgetés megvan, kb. félevente kapnak újat.
A Nagynak már van fém kulacsa is (kell több ugye, mert az oviba is kell pl.), ami sokkal komolyabb, mint ezek a sima műanyagok, de amúgy a teteje ezeknek sem gumis, csak egy gumibetét van bennük, amit ki lehet cserélni.
Értem amit mondasz, de ezek a kulacsok (és a legtöbb ilyen) simán mehetnek a szelektívbe, ha kiszeded a gumitömítést belőlük, mert a többi részük tisztán műanyag.
Sajnálom amúgy, hogy nincsenek ivókutak, régebben tök általános volt, egy csomó helyen még ott is vannak, csak nem működik egyik sem.
Én per pillanat kettő helyszínt tudok mondani egész Zágrábban, ahol van ivókút, pedig állandóan kóborlunk a városban, nem csak a saját kerületünket ismerjük.
KedvelésKedvelés
Régen custom google térkép volt megosztva róla, amire fel lehetett iratkozni, de most találtam egy https://www.kozkutak.hu/ helyet. Eszerint elég sok ivókút van, főleg Budapesten. Mi agglóban lakunk, és itt is van elvileg 11 db. Ezekről én se tudtam eddig, mert nem néztem. Szerintem hétvégén végigtesztelem az összeset, hogy működik-e, nem szeretek levegőbe beszélni.
Hátha van Zágrábhoz is ilyen térkép.
KedvelésKedvelés
“iszonyatos pazarlásnak tartom és szerintem rossz üzenete is van, hogy mindent úgy oldunk meg, hogy megvesszük.”
De miért, a keksz hogy kerül a táskádba? Megveszed előtte. A dolgokat, amiket megeszünk, megiszunk, azokat valamikor, valahol meg kell venni. Ha éhes vagy, akkor kajálni kell, ami pénzbe kerül.
“a saját nyálas vízüknél ezerszer undibb dolgok is megfordulnak a szájukban sajnos. 😀”
Csak közben kézfertőtlenítőt hordasz magadnál. 🙂 Nekem ez némileg ellentmondás. Bármi, ami a gyerek kezén van, és az a szájában landol, az valszeg bejut a kulacsba a nyállal együtt, aztán meg issza vissza. Ha a kezén lévő zavar annyira, hogy kézfertőtlenítőt hordasz magadnál, akkor a kulacsba bejutó cuccok nem értem miért nem.
“Reusable water bottles are a “breeding ground” for strep and fecal bacteria, study warns
09-09-2025
Reusable water bottles are a “breeding ground” for strep and fecal bacteria, study warns”
“Studies have found millions of colony-forming units (CFUs) of bacteria in reusable bottles, with counts far exceeding those on other everyday items like toilet seats or computer mice.
Harmful Bacteria:
Some bottles contain coliform bacteria, such as E. coli and Salmonella, which are linked to foodborne illnesses and can pose serious health risks, especially for those with weakened immune systems.
Other Pathogens:
Research has also identified bacillus bacteria, known for causing gut issues, and gram-negative bacteria, which can lead to antibiotic-resistant infections” Nyamm. :O
KedvelésKedvelés
Jaj Lei, ne csináld már, hogy szerinted ugyanaz otthonra bevásárolni egy nagy csomag valamit, amiből kiporciózol x mennyiséget – mint minden egyes lakáson kívül tartózkodásnál egy-egy új üveg vizet megvenni. Mi pl. soha nem veszünk üveges vizet (maximum havi egyszer-kétszer szénsavas ásványvizet), akkor mi ez, ha nem extra dolog?
Persze, hogy hordok magammal kézfertőtlenítőt, ahogy arra is tanítom a gyerekeimet, hogy ne vegyék a szájukba a kezüket, mert amit lehet megelőz az ember és mind tudjuk, hogy a játszóház baktériumtanya.
Az, hogy a saját nyálából adott esetben x mililitert visszaiszik abban a 2 órában, amíg benne van a kulacsban a víz, hát istenem, ez legyen a legkisebb gondunk. Amit tudok, igyekszem kontrollálni – lsd. kézfertőtlenítő (kezet gondolom te is szoktál mosni) vagy az, hogy tisztán tartom a kulacsaikat.
Nekem nem pálya az, hogy kimegyünk a játszótérre, aztán ha a gyerek megszomjazik, akkor keressem a boltot, menjek végig az üzleten, találjam meg a vizet (mindig leghátul van), majd caplassunk vissza a kasszához… én nem így képzelem el a szabadban töltött időt.
Komolyan ebbe kötsz bele, hogy viszünk magunkkal vizet, ráadásul olyanokkal, hogy a pet-palack környezetbarátabb meg tisztább?
Te láttad már az ovis poharakat közelről? 😀
KedvelésKedvelés
Még jó, hogy írom, hogy nem a PET palack mellett akarok érvelni, hanem a műanyag gyerekkulacs ellen – tehát a felnőtteknek való, üveg és a rozsdamentes, sima tartály + tető, semmi szívószál, semmi hajlat meg kiállás a kupakban totál rendben van. Feltéve, ha van, aki cipeli.
Az, hogy egy műanyag újrahasználható kulacs esetleg ugyanolyan környezetszennyező, vagy még jobban, mint egy PET palack, az nem azt jelenti, hogy a PET ideális és jó lenne, ezt is írtam.
Még mindig megérzésből (mindenhol ezt nyomják, nem véletlenül építettek rá – a kulacsgyártásra – egy elég jólmenő bizniszt, ha fejlődik, akkor pedig cserélődik is, mert mindig újabb és újabb kell, meg több darab, ergo érdemes megpiszkálni azt az LCA-t) mondod, hogy a kulacs márpedig környezetkímélőbb, miközben én LCA ról és cradle to grave-ről beszélek, és hogy ha utánanéz az ember, akkor jól meglepődhet.
“Jaj Lei, ne csináld már, hogy szerinted ugyanaz otthonra bevásárolni egy nagy csomag valamit, amiből kiporciózol x mennyiséget – mint minden egyes lakáson kívül tartózkodásnál egy-egy új üveg vizet megvenni. Mi pl. soha nem veszünk üveges vizet (maximum havi egyszer-kétszer szénsavas ásványvizet), akkor mi ez, ha nem extra dolog?”
A kekszről volt szó abban a részben. Az ételről. Éhségről.
Amikor én gyerek voltam, akkor úgy indultunk neki minden outingnak, hogy “pisi kaki volt?, ettél-ittál?, tudod, odakint a vadonban – Budapest ’80-as évekbeli belvárosa – semmi nem lesz” – namost arra nem emlékszem, hogy TÉNYLEG nem volt-e odakint semmi a 80-as években, vagy csak vakon elhittem anyámnak, de ez volt a szitu, és elfogadtam.
A 2000-es években, amikor a fiam gyerek volt, lett az, hogy igazából nem túlélőshow meg nukleáris katasztrófa afterparty van kint, ha valami nagyon kell, akkor be lehet szerezni (márhogy még mindig a városban). A nagyon kell lett az érdekes itt. Mert sokszor ha valami nincs, akkor nem is hiányzik.
Két dologra szerettem volna csupán felhívni a figyelmet
A kettes ponthoz felvetném még, hogy ez az egész egy tök jó gondolkodós poszt lehetne, ahol ha anyu mindig a minusz egyedik percben “megmenti” a gyereket bármitől, akkor a gyerek tűrőképessége, türelme, rezilienciája az “élettel” szemben mennyire lesz jó. A másik, hogy ha anyu ezt így szervezi, akkor hogy kap kompetenciát ebben apu. Ha apu csak megfogja a két gyerek kezét, és leviszi a játszóra őket a fullos mamitatyi nélkül, akkor gondolom nem szokott katasztrófa lenni.
Ezek a mamitatyis posztok manapság általában mémposztként szoktak szerepelni, nem komolyan. Persze attól függően hol olvassa az ember. Én rólad inkább hittem volna az ezen való mémelődést.
KedvelésKedvelés
Szerintem te félreérted, hogy én miről beszélek. A műanyag palackkal kapcsolatban is elsősorban pazarlásról (értsd: fizetünk érte) beszélek, nem kimondottan a környezetvédelemről meg az újrahasznosításról.
Amúgy meg nem, nincsenek folyamatosan megmentve, de mondom megint, mi akkor vagyunk kinn tízből kilencszer, amikor az oviból hozom el őket, olyankor nyilván nem tudnak előre enni.
Pisilni elmegy a Nagy, mielőtt elindulunk, inni is szoktak, de ettől függetlenül víz van nálam.
Leginkább azért, mert nem azzal akarom tölteni a kinti szabadidőnket, hogy vizet kajtatok. Nehogy már az legyen a túlélőképesség, hogy szomjazik a gyerek, mert a kulacs fúj.
Amúgy én kertes házban nőttem fel, nekem tök ismeretlen az, hogy akkoriban ki-mit pakolt, mert minket nem vittek játszótérre, ha nagyritkán egész napos programra mentünk, akkor meg vittünk szendót és vizet.
Én nem mondom, hogy bárkinek is így kéne csinálnia, ez nem egy útmutató, csak egy humorosnak szánt poszt arról, hogy mennyi mindent cipelek magammal, mert nekem az a komfortos, ha nem akkor kell előkeríteni valahonnan, amikor szükség van rá.
A férjemet se baszogatom, ha neki úgy komfortos, hogy minél kevesebb holmit visz magával, akkor egészségére. Nem szólok bele egyáltalán, nem is értem, hogy milyen kompetenciáról beszélsz itt, őt se foglalkoztatja, hogy én inkább viszem magammal, mert engem idegesít, ha útközben azon kell agyalnom, hogy honnan adok nekik vizet.
Nehogy már az legyen a luxus, hogy kapnak inni, pláne nem úgy, hogy ha otthonról indulunk ki valahová, a Nagy már szépen magának tölti meg és önállóan hozza a kulacsát – ergó csak van valami túlélő skillje, nem kell mindig megmenteni.
KedvelésKedvelés
Még annyit írnék, hogy az 1-es item a képen 2 db műanyag csomagolás némi kis pürével.
KedvelésKedvelés
Ez az a készlet, amit akár hetekig hurcolok magammal, amúgy van újratöltős tasakunk. 😉
Keresd vissza a posztot erről, ha nem hiszed. 🙂
KedvelésKedvelés
Oda már nem tudok válaszolni.
“Nehogy az legyen a túlélőképesség, hogy szomjazik a gyerek, mert a kulacs fúj.”
Ja, csakhogy NEM ezt mondtam. Szomjasnak lenni és szomjazni sem ugyanaz. Ahogy éhesnek lenni és éhezni sem ugyanaz.
Mára a válaszkészség olyan szintre tolódott (ennek a pejoratív neve a helikopterszülőség, persze senki se helikopterszülő, csak mások), hogy a gyereknek még baja sincs, tehát még ki se tudta fejezni, hogy zavarja valami, már meg van oldva, és ez szerintem pont olyan “nemjó”, mint a másik véglet.
Ez a gyümölcspüré nagy divat lett pár éve amúgy. Akik kicsit odafigyeltek azoknak mint ikon, mint jelkép jelenik meg, pont mint 10-15 éve idehaza a kölesgolyó – több annál, aminek elsőre tűnik,. A “Snacks and fruit pouches” jelenség, és amerikának köszönhetjük, meg a covidnak és a tiktok felívelésének meg a virtuális teret teljesen ellepő momfluencereknek, ami lecsöpögött egészen a szomszéd “nóném”, amúgy “mit sem sejtő” anyukákig. (source: Sales of baby food pouches have increased by 900 percent. Experts think that’s a problem)
KedvelésKedvelés
De miért oldanám meg, mielőtt probléma lenne? Hát nem kínálgatom folyamatosan a vizet, ha szomjas, akkor adok neki – amikor te a boltba mennél venni, csak nekem nincs kedvem a boltba menni.
Igen, tudom, ez is rossz, hogy nem élem át a “meg kell dolgozni érte, nem csak úgy van”, dolgot, de evvan, nem akarok megdolgozni érte, mert már megdolgoztam azzal, hogy előkészítettem és elvittük magunkkal.
Abból is tanul ám a gyerek, ha ezt magának csinálja.
A gyümölcspüré nálunk nem mindennapos dolog, de én pl. rohadtul örülök neki, hogy van ilyen, mert a Kicsi kb. kettő fajta gyümölcsöt hajlandó megenni, így legalább jut bele másból is valamennyi.
Vannak hozzá jó kis újratölthető tasakjaink, itthon csinálom nekik, csak a hosszabb szavatosság miatt szoktam boltit venni, mert az eláll a kocsiban, táskában sokáig.
Szóval nem jó helyen kéred számon a 900%-os növekedést az eladási adatokban.
Megnéztem az említett source-ot, így indul: consuming a majority of one’s diet via food pouches at a young age has raised concerns from doctors – kulcsszó: majority.
Van bármi, ami jó és egészséges, ha túlzásba viszik?
Ez nem arra való, hogy a napi tápanyagbevitelét fedezze egy gyereknek, ez simán snack kategória. Nyáron se azért eszünk dinnyét, hogy ne kelljen vacsorázni.
Itt felénk nagyon kétlem, hogy bárki is ezzel etetné a gyerekét napi több alkalommal, mert az elég drága mulatság lenne, ez valószínűleg megint egy amcsi probléma lehet.
(Amúgy szerintem a kölesgolyóval sincs semmi baj, én eddig kb. kétszer vettem, de attól, hogy momfluencerek mutogatják, automatikusan rosszá válik? – és vissza is jutottunk oda, amiről múltkor beszéltünk, hogy normál emberek használják az agyukat és nem állnak rá egy-az-egyben a kölesgolyós-fruit pouch táplálkozásra, mert tiktokon valaki azt mondta.)
KedvelésKedvelés
A válaszkészség túltolódását nem feltétlen az evés ivásra értettem, hanem általánosan, bár speciel az evés-ivás kérdéskörben kimondottan és világszinten látszik ez.
Hanem például arra, hogy beszakad a gyerek körme és ott kell lennie az ollónak a mamitatyiban.
“Letört a körmöm mit csináljak?” – vigyázz vele, és ha hazaérünk levágjuk. Ez szerintem nem gyerekkínzás.
“Kócos vagyok!” Ja, a gyerekek mindig kócosak, megfésülöd, 2 perc múlva megint kócos, amúgy nemtől függetlenül, ez is érdekes, hogy többször kiemelted, hogy mégiscsak 3 lányról van szó – ez ugye a dezignált mamitatyi, ha egyedül vagy, akkor írtad, hogy te is a majd megoldódik utat választod.
Elmondom miért “kötekedek” annyit. Itt többször feljött a feminizmus, az apai részvétel a gyereknevelésben, a társadalmi nemek szerinti nevelés elleni tulajdonképp lázadás.
Ezekhez ez a poszt tök jó téma, mert mindet érinti direktben vagy átvitten.
A Hermione-effektus. Miért mindig a nő pakolja fel a fél lakást, gondol mindenre, és miért általában az apák a lazábbak ezzel?
A társadalmi nem: ha két fiad lenne, akkor is vinnél fésűt, meg ollót, meg sebtapaszt? (Ezek egyike se kifejezetten lányjellegű probléma) – Mellékszál: én kapásból mondom, hogy két fiúval esetleg szétszednének, hogy micsoda pipogya anyámasszonykatonájákat nevelsz. Nem egyetértek vele, csak mondom, hogy lehetne számítani rá.
A gyümipürinél nem azt az aspektust hoztam, hogy káros, hanem hogy 900%-kal nőtt az eladásuk, ergo MŰKÖDIK a momfluencerek influenszálása, hisz valakik veszik 900% több fogy belőle. Az ő általuk kínált anyakép, mint termék ivódott be az emberek agyába.
“momfluencerek mutogatják, automatikusan rosszá válik?”
Röviden? Igen.
Hosszabban: annyira ragadós a fruit pouch mint jelkép, hogy te ugyan otthon csinálod, de így is kellett a kamutasak, mert a fruit pouch csak úgy fruit pouch, ha pouchban van. Egy pohárban kínálva már nem pouch, egy kis befőttesüvegben sem, kell a pouch-élmény a pouch-oláshoz, természetesen jött egy cég, aztán meg több, aki mit ad isten, pont reusable pouchokat gyárt, és persze ezt is népszerűsíthetik momfluencerek. 🙂
Érdekes kérdés, hogy a szülő ragaszkodik a pouch-hoz inkább, vagy a “pouchra szoktatott” gyerek, és mi van, ha a gyerek sosem találkozik a pouch-chal, hanem pohárban kapja, vagy kiürült befőttesüvegben, vagy akárhogy.
Minek hurcibálsz hetekig magaddal gyümipürét ha nincs intenciód hetekig odaadni? Te vagy a szülő, te döntöd el milyen időközönként kínálod őket, ergo elég lenne akkor vinni, ha tervezed, hogy odaadod. A “mindig jól jön” a posztban nekem nem azt jelenti, hogy hetekig hurcibálja az ember…
KedvelésKedvelés
Szerintem most már tényleg kötekedsz. 😀
Komolyan, szerinted ez így működik, hogy “kócos vagyok, anya oldd meg!”
Na, akkor elmondom, pont azért, mert neked meg nincs lányod. Elveszett az oviban a hajgumija, 40 fok van odakinn, seggig ér a haja és a tarkóján cseppekben folyik a víz, miközben a játszón rohangál. Ez hosszú hajú fiúnál is ilyen lenne egyébként.
Ha meg összefogom a haját, ahhoz jól jön a fésű is. (Btw, a férjemnél a kocsijában van fésű+hajgumi. Csak ő bedobott egy rendes hajkefét.)
Körömvágó ollót magam miatt is mindig hordtam (körömreszelőt is), a férjemnél is van manikűrkészlet az autóban, attól, hogy ő nem táskában viszi a kezében. Mert felnőtt emberek is tudják milyen rohadt idegesítő, amikor mindenbe beakad, húz-szakad, nem akarsz órákat várni vele, amíg helyrehozod.
(Egyébként attól, hogy a férjem nem visz magával nagy táskát, ugyanúgy megoldja a felmerült helyzeteket, nem az van, hogy bírd ki hazáig. Egy csomó mindent bepakolt a kocsiba és őt nem idegesíti a boltbajárás, volt olyan, hogy komplett váltóruhát vett nekik útközben -az tényleg jobb, mint tartani magunknál?)
Amúgy bármihez jól jöhet egy olló, de legutóbb tényleg arra használtuk, mert úgy beszakadt a lányom körme, hogy még vérzett is oldalt. Most akkor azonnal induljunk haza vagy lecsípem neki, megbeszéljük, hogy ez semmi, másnap reggelre azt sem fogja tudni, hogy melyik ujja volt és játszunk tovább?
A pouch-ot én sem láttam senkitől amúgy, boltban láttam a boltit és az újratölthető tasakot is. Pont az benne a lényeg, hogy dzsuva nélkül, akár a kocsiban is megisszák, nem kell nekem segíteni kanalazni, útközben mosogatni utána a poharat, akármi. Itthon nyilván nem pouch-ból eszik az ilyesmit.
KedvelésKedvelés
Azért kotekszem, mert a fél lakást bele lehetne tenni egy ilyen táskába, mert lehet, hogy kelleni fog, miközben olyan dolgok nincsenek benne, mint váltóbugyik, váltó kisgatya, mert balesetek történnek (a fél kisgyerekes lét a pisi kaki körül forog, ezt se én írtam), meg mondjuk kalap a gyerekek fejére, mert a napszúrás nem poén, turcsik, mert van, hogy nem vizezni akarod a gyereket a kendővel, ami nálad van, hanem pont szárítani (pl izzadság + homok + naptej kombo), tenyleg a fél lakást be lehet csomagolni, es az ollóval nem sokra mész egy bugyiemergencynel, ahogy a bugyival sem ha beszakad a gyerek körme.
Ferjed manikurkeszletere : A kocsiban eltarolni dolgokat, kocsiban tárolni a mamabatyut kicsit más, mint cipelni magaddal végig a városon. Amíg nem volt két kocsitok, ha jól veszem ki lett két kocsitok, hanem csak a tiéd, addig gondolom nem volt nála fesu meg manikurkeszlet. Kocsiban akár egy hutotaska is elfer a világ összes vizevel, vagy a világ összes vize hutotatyi nélkül. Meg úgy általában a fél lakás.
KedvelésKedvelés
Nyilván be lehet pakolni a fél lakást, meg lehet úgy is elindulni, hogy nem viszel magaddal semmit.
Én nem nézem át naponta a táskámat, beledobok valamit, aztán sokszor van, hogy az ott marad benne x ideig. Mert NEM ZAVAR.
A kocsiban igen, van manikűrkészlet, van összecsukható bili, homokozókészlet, egy vödör aszfaltkréta, a kalapjaik, két váltás ruha, a saját esernyőik és extra pelenka + nedves törlőkendő is.
Ez úgy működik, hogy az oviból hazafelé leparkolok a játszó vagy a park mellett és megyünk játszani. Ha pisibaleset van, akkor úgysem ott mindenki előtt fogom átöltöztetni, hanem elmegyünk az autóhoz, hogy legyen valami privát szféra.
Kicsit más helyzet ez, hogy egyszer egy hónapban mondjuk előfordul ilyesmi, vagy hogy szomjas a gyerek és elviszem magunkkal a vizet. (Btw, amikor a Nagy szobatisztult, akkor képzeld, még a bilit is vittem magunkkal.)
Nem cipelem magammal a mamabatyut végig a városon, beteszem a kocsiba, amikor megérkezünk valahová kiveszem, megsétáltatom x órán keresztül (általában a babakocsira felakasztva), majd visszateszem a kocsiba.
Nekem ez nem fáj, nem tudom neked miért gond, pláne úgy, hogy ez RÓLAM és az ÉN TÁSKÁMRÓL szól, nem arról, hogy te mit pakolj magadnak vagy hogy mások bezzeg milyen felkészületlenek.
Téged ez már amúgy se érint, neked nem mindegy, hogy más mit visz magával?
KedvelésKedvelés
Nincs gomb q következő bejegyzésed alatt, de arra reagálnék.
Hajgumi: a hosszú hajú gyerekhez hasznos, mert ha az oviban kiveszi a hajából, mert játszik, és elhagyja, akkor q szemébe, szájába lóg, amit nem szeretek. Ha hosszú hajú fiam lenne, akkor is vinnék.
A tasakos verziónak van pár nagy előnye: jóval kisebb súlyú, nem törékeny, nem kell hozzá kiskanál, emiatt leevésmentesen megehető. Igen, műanyag, de nézz utána, a petpalack nyitásakor mennyi mikroműanyag keletkezik! Ha az belefér, hogy veszek egy palackos vizet, akkor ennek is bele kell férjen.
És azért állandó tartozék, mert nem tudod kiszámítása, hogy a gyerek mennyit uzsonnázik. Szereti-e ami van (Persze, étlapon megnézed, ha van étlap), épp milyen hangulatban ébdert (az enyém morcosan pl nem evett), mennyi jut neki (ez a többi gyerek étvágyától is függ), stb. Azaz kiszámíthatatlan, hogy mennyire lesz éhes. Pótuzsonnának, vércukor zuhanásra (az is egyén függő, hogy ki hogy reagál rá) ideális egy kis gyümölcspüré.
KedvelésKedvelés
+1: nem nézek tiktokot, se momfluencereket (hacsak Salty-t nem sorolod közéjük :D)
KedvelésKedvelés
“Nekem ez nem fáj, nem tudom neked miért gond, pláne úgy, hogy ez RÓLAM és az ÉN TÁSKÁMRÓL szól, nem arról, hogy te mit pakolj magadnak vagy hogy mások bezzeg milyen felkészületlenek.”
3 hete írtad ezt
“Talán még mindig a szuperanyuk által megosztott tartalmak vannak többségben és tudom, hogy a készítőik sokszor tényleg csak segíteni szeretnének – edukációs céllal teszik közzé a cikkjeiket, videóikat, nem pedig kérkedni akarnak, de sokakban mégis elültetik az „én bezzeg nem vagyok ilyen jó anya” érzést”
Most meg itt ez a poszt gyümölcspürével, ollóval, fésűvel, ami beszélgetés közben kiderült, hogy szerinted ALAP.
Ebben a konkrét posztban keveredik a tudatosság, hogy ezek a dolgok direkt vannak a tatyóban, mert kellenek, a véletlenül összegyűjtés, meg táskában maradás, mert amúgy nem zavar, a készülés a világvégére IS és a teljes mindegymivanság, meg egy jóadag “what’s in my bag” típusú tartalomgyártói örökzöld téma. Mivel ezek keverednek, ezért ne lepődj meg, ha megkérdezik, hogy a fésű meg az olló, meg a sebtapasz az a három fenti kategóriából amúgy melyik.
A poszt nem tisztázza, hogy ezen cuccok amúgy kocsis létre vannak kitalálva, és a kocsiban ott a lakás másik fele is (kalap, váltás ruha, manikűrkészlet), ergo a sima tömegközlekedő csak les, hogy olló meg fésű, örülök ha a táskám felfér a buszra külön poggyászjegy nélkül, ami mellett még tudom terelgetni az x gyereket, és van kedvem hurcibálni, nemhogy még ezek, és pont ezért érezheti, hogy “szaranya”. Keverednek az otthonról játszóra menős és oviból gyereket összeszedős, kocsival játszóra menős alkalmak, pedig szerintem nem mindegy, hogy honnan hová utaztatunk mit.
Hogy ne kerteljek: ha nem lennének erősen állásfoglaló posztok itt, hanem csak könnyed, különösebb gondolkodást nem igénylő, “feelgood” posztok lennének, akkor valszeg kevesebb esély lenne visszajelzésre, hogy “de hát pár hete meg ezt mondtad”. Viszont ha “harcos” akarsz lenni, feminizmus, szülők egyenlő szerepéről alkotott erős véleményed, “szuperanyuság vs elég jó anya vs nemtomkik”, a mindenkinek odapörkölős “ezzel az x tíusú anyával találkozhatsz ittmegitt”, stb kapcsán, akkor a szemfülesebbek, meg a kevésbé fanatikusok észre fogják venni, ha inkonzisztens vagy, vagy a saját életedre nem applikálod a követelményeidet, véleményed, kritikád. Mivel ez a blog elég fiatal, és most még elég sokat akar markolni egyszerre, nincs még letisztulva, hogy hová tart, ezért sztem érthető, ha az olvasó egyébként kicsit zavarodott, hogy “hol is van”.
Én érdeklődve figyelem, hogy ez egy ébredező szuperanyu blogja lesz, aki felvállalja a szuperanyuságot, vagy pont nem vállalja fel, vagy megpróbál az “elég jóság” göröngyös mezsgyéjén lavírozni (sztem ez a legnehezebb, ha ez lesz, akkor végképp lehet számítani olyan kommentekre, mint az enyém), főleg mivel te bevallottan megfeleléskényszeres vagy (finomabb szóval akartam írni, de hirtelen nem jutott eszembe), közben meg a szeretetnyelved a gondoskodás és az “etetés”, ergo a szuperanyu totálisan adott lenne, vagy elhúz a feelgood, teljesen vita és véleménymentes, abszolút szponzorbarát irányba, receptek, végletekig lecsupaszított, kritikára teret se adó blogok, vagy mi lesz.
KedvelésKedvelés
Az szerintem csak neked derült ki a beszélgetésből, hogy ez az összes cucc ALAP, mert én ilyet nem mondtam. A víz igen, alap, minden mást meg vigyen magával az, akinek erre igénye van.
Ennyi erővel senki soha ne mondjon semmit, mert mindent meg lehet ideologizálni, hogy majd más rosszul érzi magát tőle, mert ő nem így csinálja.
Nyilvánvaló amúgy, hogy keverednek a dolgok, mivel nem minden napunk egyforma, én a gyerekekkel általában ovi után vagyok kinn, akkor adott a kocsibeli felszerelés meg az is, ami a táskámban van. Ezen a képen nem egy előre összeszedegetett, leválogatott cucckupacot látsz, hanem azokat, amit tényleg akkor vettem ki a táskámból, amikor a képet lőttem.
Pl. a naptej meg a szúnyogriasztó is a kocsiban szokott lenni, amikor x napja úgy jött ki a lépés, hogy nem kentem be őket előre, csak bedobtam a táskába, hogy nálam legyenek, aztán ott maradtak.
Nem értem, hogy szerinted miért kellene EGYET kiválasztani a – nem tudom mi a jó szó erre – személyiségek? közül, nem akarhat valaki egy-egy területen “szuperanyu” lenni, mert azt mondjuk fontosnak tartja, mást meg annyira nem.
Azoknak az anyáknak nem lehet véleménye feminizmusról vagy egyenlőségről, akiknek gyümölcspüré van a táskájukban, mert szerinted ettől szuperanyuvá és momfluenszerré válnak?
Akkor viszont el kell keserítselek, mert ilyen formában ez a blog sosem lesz “letisztult”.
KedvelésKedvelés
“Ennyi erővel senki soha ne mondjon semmit, mert mindent meg lehet ideologizálni, hogy majd más rosszul érzi magát tőle, mert ő nem így csinálja.”
Aha, ok. Akkor még pár mondat abból az írásból:
“Én nem akarok azzal vitatkozni, hogy ki hogy éli meg a saját anyaságát, az érzései mindenkinek a sajátjai, sem elvitatni, sem validálni nem akarom őket, leginkább csak a jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az utóbbi időben én azt vettem észre, hogy mindenhol csak az anyasági spektrum két szélével, a végletekkel találkozni.“
“Nem, nem azokra a már-már szatíraként is értelmezhető kisfilmekre gondolok, ahol anya, karjában a csecsemőjével, tökéletes frizurával és sminkben, virágos koktélruhában süti a házi kenyeret reggel hatkor, miközben mi földi halandók fél kiló szárazsamponnal a fejünkön tunkoljuk kávéba a csokis nápolyit“
“Persze a legtöbbször ez nincs így kimondva, csak a másik oldalon ülő anya érzi úgy, hogy egyre több az elvárás, egyre több gyereknevelési irányzatnak kell megfelelni és már-már szégyelli magát, amiért néha idegesítőnek találja a saját dackorszakosát, hiszen másoknak az anyaság minden pillanata földöntúli öröm, ezért biztosan vele van a baj, amiért ő nem így gondolja.“
Tehát amikor a képzeletbeli skálán te vagy a “normális földi halandó”, akkor de jó lenne egy kis empátia, amikor te leszel a skálán szuperanyu, akkor a többiek így jártak.
Az előző posztban a mamatatyi így van jellemezve
“Tudjátok, azt a 14 kilós, szarásig tömött atomháborús túlélőpakkot, amiben van minden, amire valaha is szüksége lehet a gyerekeidnek vagy neked és szükség esetén akár egy nyitott szívműtétet is le tudnál vezényelni a csúszda lábánál a játszótéren.”
Itt most így
“itt az ideje, hogy megmutassam, milyen cuccok vannak a hétköznapi anyatáskámban. Anyabatyu, avagy az atomháborús túlélőpakk rejtelmei”
Majd kiderül, hogy ez nem is túlélőpakk.
“Ezen a képen nem egy előre összeszedegetett, leválogatott cucckupacot látsz, hanem azokat, amit tényleg akkor vettem ki a táskámból, amikor a képet lőttem.”
Ezért nem az olvasód a hibás, hogy nem tudja mi merre hány méter, és rákérdez és “akadékoskodik” az ollón fésűn hajgumin, hanem a te fogalmazásod. Amiből az is kimaradt, hogy ennek a pakknak a jó másik fele még a kocsiban van.
“Nem értem, hogy szerinted miért kellene EGYET kiválasztani a – nem tudom mi a jó szó erre – személyiségek? közül, nem akarhat valaki egy-egy területen “szuperanyu” lenni, mert azt mondjuk fontosnak tartja, mást meg annyira nem.”
Felőlem aztán bárki legyen akármekkora szuperanyu, nem én írtam azt a posztot, hogy “Az anyaság spektruma a szuperanyuktól az áldozatokig”, ahol a poszt lényege az “elég jó anya keresése”, csak akkor furán jön ki az, hogy ha ugyanezen ember, aki abban a posztban nem akar tökéletes lenni, mert ezt írja “Ehhez pedig nem kell tökéletesnek lenned, mert a gyerek nem egy projekt, egy diplomamunka, amit folyamatosan javítgatni és csiszolni kell[…]” az pár hétre rá “bizonyos területeken szuperanya akar lenni”, és hozzá képest más területeken szuperanyukat kritizál. Lásd az első három bekezdés itt ebben a kommentemben.
“Azoknak az anyáknak nem lehet véleménye feminizmusról vagy egyenlőségről, akiknek gyümölcspüré van a táskájukban, mert szerinted ettől szuperanyuvá és momfluenszerré válnak?”
Én ugyanazokat a témákat nézem. Tehát a kifelé asszertív feminista, aki egyenlő részvételi elvárást vár el, és a gyakorlatot ezekben. Nem más témákban, úgymint gyümölcspüré.
A Hermione táskája effektusról lehetne beszélni feminizmus kapcsán, de eddig kétszer hoztam fel, és mindkétszer nagyívben kikerülted.
KedvelésKedvelés
Az a gondolatmeneteddel az egyetlen probléma, hogy te szakértetted meg, hogy az már szuperanyaság, hogy ezek a holmik ott vannak a táskámban.
Azért, mert szerinted az a normális, hogy a boltban veszel vizet, amikor szükséges vagy levadászod közkútból, ezért szerinted akinél van, az nyilván szuperanya.
Ahogy én nem gondolom rólad, hogy felkészületlen voltál, úgy te se gondold rólam, hogy én meg valami láthatatlan szuperanyu kvótának akarok azzal megfelelni, hogy nagy táskával járok.
Képzeld, vannak olyan emberek – gyerektől függetlenül – akik nagy táskával és sok cuccal járnak és vannak olyanok, akik utálnak cipekedni, ezért az abszolút minimumot hordják magukkal. Akkor most ez alapján létezik a superhuman kategória is? Vagy az a csaj, aki a nyilvános vécében kisegít egy tamponnal most felsőrendűbb, mint én, mert nála volt, én meg nem pakoltam?
Az feltűnt amúgy, hogy a táskában lévő cuccok legalább fele nem is a gyerekekhez tartozik? Ebből nem egyértelmű, hogy egyébként is szokásom magammal vinni olyan dolgokat, amikre szükség lehet?
(Nem kell beillesztened ide, hogy azt írtam fentebb, hogy “magamnak megoldom” – mert vizet, kaját ilyesmit nem csomagolok, felnőtt vagyok, tudok többet is várni, amíg beszerzem vagy éppen kérek az irodában valakitől egy körömreszelőt. Amikor elmegyek a kollégáimmal hétvégén egy sörre, akkor nem fogom a rendes nagy táskámat elvinni magammal, de mondjuk a gyerekek előtt, amikor munkába indultam, ugyanúgy normál méretű táska volt nálam, benne cuccokkal, nem csak telefon+kulcs+pénztárca kombó.)
A táska tartalmáról szóló bekezdésemet pedig úgy kell értelmezni, hogy amikor kitaláltam, hogy írok erről egy cikket, akkor kipakoltam, ami benne volt, és lefotóztam. Nem előre összeválogattam, hogy szerintem mit kell beletenni és magával vinni egy anyának, hanem a pillanatnyi állapotot mutattam meg az ÉN TÁSKÁM tartalmáról.
Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz az egyenlő részvétel alatt, mert éppen ezt mondom, hogy én szívesebben viszem el magammal, a férjem pedig sokszor megveszi útközben, de a gyerekek igényei ugyanúgy vannak kielégítve mindkét oldalról.
Sőt, csak mondom, ha olyan helyre viszi őket, ami mondjuk nem játszóház bolttal, hanem egy patakparti séta a város szélén, akkor neki is van ám Hermione hátizsákja, benne a gyümölcspürével, a kulacsokkal, a keksszel meg a hajkefével.
De egyébként ha együtt megyünk valahová is gyakran van olyan, hogy ő hamarabb elkészül, összepakol a lányoknak és leviszi őket, úgy, hogy nekem kb. csak a saját holmimat kell magammal vinnem.
Szóval igen, amikor az egyenlőségről beszélek, akkor az alól a saját férjem sem kivétel, de azzal kapcsolatban nem baszogatom, hogy azt hogyan teremti elő és nem szokásom helyette sem pakolni vagy megoldani dolgokat. Nagyfiú, megoldja.
KedvelésKedvelés
Btw, ennyi erővel te is lehetnél a szuperanyu, aki mindig csak és kizárólag frissen csapolt (esetleg előre behűtött) vizet adott a gyerekének tiszta üvegpohárból, bezzeg mi prolik meg a nyálas, bacis kulacsból itattuk meg őket. 😉
KedvelésKedvelés
Telefonrol nem tudok oda válaszolni, ahova jonne, igy ide írok.
az én gyerekem meg jóval a covid előtt született, én meg akkor kezdtem otthon csinalni a gyumolcspuret, üvegben vittem. Aztán meguntam, h a kanállal az 1-2 eves gyerek az egesz világot összeskeni, igy vettem tasakot, amibe töltöttem.
mostmar, h nagyok, viszont nem pocsolok ezzel, ha olyan van, h tudom, h kevés idő lesz mondjuk uzsizni, de edzés előtt kéne egyenek valamit, akkor kapnak boltit.
a jatszoterrol vízért mászkálás nem skilleket tanit a gyereknek, hanem netto onszopatas azzal tölteni az időt, h felorankent elmegyunk 20 percekre vizet szerezni. Sztem bőven eleg tulelo skill, h vigyen magával innivalót, inkább, minthogy vandoroljon, ha szomjas, majdcsaklesz valami (vo.a BAn Anna tizenéves lánya az osztalykirandulason).
amúgy inni folyamatosan kéne, nem akkor, amikor már szomjas az ember.
KedvelésKedvelik 1 személy
Az hogy lehet, hogy ebben a képzeletbeli sztoriban a kulacsot csak egyszer kell feltolteni, és elég végig a víz benne, minden más csomagolású vízért meg “folyamatosan mászkálni kell”?
KedvelésKedvelés
2 gyerek SOSEM ugyanakkor akar inni, ad 1, ad2, a kulacsuk 900ml, a pohár es a felliteres uveg ennél kisebb, egy 1,5 literes is kisebb a 2nel, am ott egy üvegből kéne igyanak, ott meg fúj a nyalcsere, ugyebár.
tudom, vegyek 2 másfél litereset.
KedvelésKedvelés
Van literes kiszerelés is, ha 900 milli körüli kell.
De én még mindig nem ezt mondom.
KedvelésKedvelés
végre a gépről tudok normálisan írni, ez a felület rettenetes mobilról
a.) így van, nem is olyan van nekik
b.) szerintem is kéne mindenhova, de nincs. ha meg nincs, csak odébb, ugyanaz igaz a kúthoz mászkálásra, mint a boltba mászkálásra: önszopatás és időpazarlás.
c.) mint írtam, nálam nincs semmi, a gyerekek a kezükben lóbálják az egy darab kulacsukat. ha nagyobb pakkal megyünk, az egy db 20l hátizsák, de az már jellemzően az egésznapos programhoz kell.
d.) unalomból evés-ivás valóban nem jó dolog, de ám akkor se isznak állandóan, ha van náluk kulacs, szerintem azért az szomorú és egy kicsit gáz, ha egy gyerek vm programon annyira nem találja fel magát, h unalmában iszik. vizet.
e.) lehet, ehhez érdemben nem tudok hozzászólni, az enyémek elég könnyen szobatisztultak magunkkal vitt vízzel is, de tudom, hogy van, akinek ez nehezen megy.
f.) nem tudom, más gyerek hogy van ezzel, az enyémeknek gyorssegélyként, de még amúgy uzsira is teljesen elég egy gyümölcspüré, pedig 7+ és 5+ évesek. az enyémek amúgy ritkán kapnak, pl. kenutúrán nagyon jól jön, meg, ahogy írtam, edzés előtt, ha épp nem ette az intézményben kapott uzsonnát és éhes, szerintem épp a kiszerelés miatt nagyon kényelmes.
KedvelésKedvelik 1 személy
Szép felszerelés!
Az enyém már nem anyabatyu, csak egy közepes méretű övtáska: hajgumi, zsepi, toll, tampon plusz betét és sebtapasz van nálam is, toll, pici pénztárca, ami ha nagyon kell, befér a kulcs mellé a zsebembe is (a másikban a telefon van). Ezen kívül egy mini fogcérna, egy bicska és gyorskötöző (rendszeresen kellett a babakocsiszereléshez, de azóta is pótolom, amikor valamire elhasználom). Ez most csak félig van, az előző kisebb volt, ennyivel meg is telt már. Néha, amikor a tárcát csak bedobom a zsebembe, meg is szorulok, hogy “pont most nincs nálam a …”
Gyerekekkel egy nagyobb övtáska volt, belefért egy kis kulacs és két-három pelus, popsitörlő és a pelenkázóalátét, volt benne kis keksz és valamennyi gyümölcs vagy egy gyümölcspüré. Felnőtt mércével: belefért három vagy négy doboz sör, meg az, ami a mostani táskában van. 😀
Ha nagyobb útra mentünk, akkor hátizsákot vittem.
Múlt hétvégén elmentem egyedül(!) egy fél napra kirándulni (szűk 20 km). Meglepő, de nem kellett a fél hűtőt magammal vinni, de még a fél literes kulacsot sem ittam ki. A térkép meg a “kéktúra füzet” nagyobb helyet foglalt, mint a kaják.
KedvelésKedvelik 1 személy
Ezért (is) vártam már az őszt, hogy lehessen végre dzsekiket hordani, amiknek van rendes zsebe!
Utálom, hogy a női nadrágoknak nincs zsebe, nyáron meg ugye sokat vagyok ruhában is, azokon meg ezerből egyszer van valami tárolóegység. 😀
KedvelésKedvelés
Nálam a praktikum és a kényelem az elsődleges, úgyhogy női nadrágot kb kettőt vettem csak az elmúlt 8 évben: azt is megbántam.
Még a pizsamanadrágon is van zseb. 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
A Barbie túrahatizsák mindent vitt! 😀
Én egy legó darabot hordoztam hónapokig, vmelyik nagymamánál találtuk, és gondolták a lányok, otthon nagyobb haszna lenne. Természetesen mire hazaértünk elfelejtették, így a táskában maradt…
KedvelésKedvelik 1 személy
Ó, hányszor van ilyen nálunk, hogy vasárnap ott vagyunk anyósoméknál, találnak valamit, haza kell hoznunk, de utána mindenki elfelejti és hetekig hurcolom magammal. 😀
KedvelésKedvelés