Szétpukkan a fejem a rengeteg tennivalótól!

14 hozzászólás

  1. “persze most volt aktuális az ovis anyák napja (kell ilyen jelmez, olyan kiegészítő, sütit, jó lenne ha tudnának a szülők hozni stb.)”

    szerintem ez giga gáz, ha valami, pont az anyák-napja olyan esemény kéne lenni, amivel nem szopatjuk az anyákat. nem sok kedvem lenni úgy ünnepleni magam, hogy nekem kellett előteremtenem hozzá mindent. én emiatt tuti szót emelnék (helló, kempinges… :)), de a férjem is.

    Kedvelik 1 személy

    • Én már szóltam a tavalyi után is, akkor hümmögtek, hogy “igen, igazad van”, erre idén, amikor mondták, hogy mikor lesz az anyák napja, nem esett szó a sütiről – gondoltam biztos lett más megoldás.
      Aztán két nappal később jött, hogy “valami süteményt, ha tudnánk” és még az is hozzá lett téve, hogy “tudjuk, hogy te olyan jól sütsz!” – hát basszus, ennyit erről. 🤦🏼‍♀️
      Nem is éreztem magam intézményesen ünnepelve, de a gyerekem annyi energiát belerakott ebbe az egészbe, hogy amiatt megérte és miatta tényleg érezhetően rólam szólt a dolog.
      Sajnálom, hogy ez rajtam/rajtunk kívül senkit nem zavar, gondolom, ha többen mondanák, akkor lenne változás.

      Kedvelés

      • hát, így szerintem még rosszabb, hogy nem is mindenkinek kell vinnie, hanem neked személy szerint. legalább a férjed megcsinálhatta volna vagy hozhatott volna valamit a boltból.

        azt nem gondoltam, h a lányod nem volt iszonyú cuki és lelkes, nem az ő produkcióját érintette, amit írtam, ő biztos megtett minden tőle telhetőt, h szép és emlékezetes legyen.

        Kedvelés

        • De, mindenkinek mondták, hogy hozzon, csak amikor nekem külön (akkor szólnak, amikor jössz-mész reggel/délután az oviba), akkor az óvónő hozzátette, hogy tudják, hogy én jól sütök, tehát nem az volt az alap felvetés, hogy vegyek valamit, hanem hogy dolgozzak vele.
          Lehet másoknak is így mondták, azt nem tudom. Gondolom, hogy akinek van egy kis praise kink-je, az erre egyből kivirul és megsüt hatfajta desszertet.
          A férjem mondta egyébként, hogy átugrik a boltba, vesz valamit, ne foglalkozzak vele, de amúgy is sütöttem nekünk meg anyósoméknak hétvégére, abból vittük el végül 10 szeletet.
          Nekem alapvetően azzal van a bajom, hogy itt az anyáknak kellene a díszvendégnek lenni, tehát nekem tudnom sem kellene róla, hogy valamivel készülnek, megtehetnék, hogy kiválogatják az apukákat a chat csoportból és csak nekik írják meg, hogy kell süti vagy rágcsa.
          A férjemet én emiatt nem baszogatom, mert az itthoni ünneplést maximumon lehozza mindig, az ovist nem az ő feladata lenne normálisan megszervezni. Pláne, hogy apák napjára egy rajzot sem küldenek, pedig amiatt is szóltam tavaly. Kíváncsi leszek, hogy idén legalább a júniusi apák napja eszébe jut-e valakinek.
          (A Kicsi bölcsijében volt apák napi képeslap márciusban, amikor a horvátok ünneplik és anyák napjára is a héten. Nem nagy durranás, de mindkettőről egyformán megemlékeznek.)

          Kedvelés

          • A megfelelési kényszeres poszt után én ezt a kommentet átgondolnám/átolvasnám újra. És újra és újra és újra. És újra. Vagy elkezdenék dolgozni rajta, hogy a kritika, amit nemrég megfogalmaztam, magamra is érvényes. 🙂 Nincs ezzel semmi gond, önfejlesztés.

            Aki nem akar ilyennel foglalkozni, az bemondja, hogy kösz de kösz nem. Rezzenéstelen arccal. Vagy hogy max veszek valamit, de arra meg dobja össze a csoport a pénzt.

            Kedvelés

            • Én tudom, hogy magamra is érvényes, nem véletlenül használtam többes számot abban a cikkben sem. Meg ugye ott főleg arra hegyeztem ki a dolgot, hogy olyan idegenek irányába felesleges mindenáron megfelelni, akikkel soha nem fogunk újra találkozni.
              Azért az ovi más, nyilván nem akarok “problémás szülő” lenni, úgy, hogy még minimum 4 évig fog ebbe a csoportba legalább egy gyerekem járni.
              Szerintem ezen nincs mit önfejleszteni, az ember nem vonhatja ki magát minden alól azzal, hogy “én nem akarok senkinek megfelelni”, mert úgy könnyen a társaság peremén találja magát.
              Én szóltam ezzel kapcsolatban – valószínűleg egyedül – nem lett semmi változás, ha nem sütöttem volna amúgy is itthonra, akkor vettem volna egy doboz valamit (máskor is simán megoldottam már így), abból sem volt semmi. Csoportpénz nincs, az mondjuk jó megoldás lenne, hogy egy helyről lenne minden ilyesmi intézve.

              Tavaly volt egy nő, aki mindig gyűjtött pénzt és ő elintézte a pedagógusnapot, ballagási ajándékot stb., de az ő gyereke elment iskolába, más azóta nem vette át. Gondolom senki nem akarja a nyakába a feladatot. 🤷🏼‍♀️

              Kedvelés

          • A másikra nem tudok mobilról válaszolni, szóval ide írom. Szerintem ebben a sztoriban az az ironikus, hogy te szóltál egyedül, te nem akarsz problémás lenni, mégis a te nyakadban landolt. Nem a nem szólók nyakában, a tuedben. Aki nem akarta, és nem csak azért, mert nincs kedve, hanem az elv miatt. És mégis te rakod odébb az elvedet, hogy ne legyél szerinted problémás. Na és itt a gond sztem.

            Kedvelés

            • De mindenki vitt sütit, mindenkitől kértek ugyanúgy – ezért érdekes, hogy ez csak engem zavar – nem csak nekem egyedül kellett sütni (azt csak arra írtam, hogy rögtön úgy kérték, hogy “mert olyan jól sütsz”, fel se merült, hogy vegyek valamit), most küldték a whatsapp csoportban, hogy a június elejei ballagásra a lányok szülei édeset, a fiúk szülei valami sósat hozzanak, tehát ez soha nem egy emberre hárul, minden rendezvényre ez a szokás. Én annyit mondtam, hogy legalább anyák napján lehetne ez másképp, akkor ne az anyák feladata legyen a rágcsa meg a süti.
              Vagy ha nem erre gondoltál, akkor nem biztos, hogy értelek…

              Kedvelés

          • Hát én az itteni kommentekből azt vettem le eddig, hogy nem mindenkinek szóltak együtt – mert akkor a jól sütsz nem csak neked szólt volna meg a praise kink. Tehát ez mégcsak nem is a szülőin “mindenki hozzon sütit vagy ejnyebejnye”, ha jól értettem, hanem egyesével a “gyenge láncszem” keresése.

            Ha mindenkitől kértek, és mindenki vitt is, akkor kicsit más a sztori fekvése. Akkor csak simán intézményesen gáz.

            Kedvelik 1 személy

            • Igen, az anyák napjára úgy csinálták, hogy mindenkinek külön szóltak, amikor mentünk a gyerekért, most a ballagásra elküldték egyben a csoportban.
              Mindig így szokott lenni, kvázi batyus rendezvények vannak, amivel nekem nincs is bajom soha máskor, mindenki megteheti, hogy visz valamit (akár bolti cuccot is), anyák napjára lehetne másképp, ugyanúgy batyus is, csak szóljanak az apáknak külön, hogy ne nekünk kelljen még akkor is ezzel foglalkoznunk.
              Lehet, hogy félreérthető voltam a sütögetős praise kinkkel, arra gondoltam, hogy korábban, amikor más eseményekre megírták a csoportba, hogy hozzunk valamit, akkor külön meg volt jegyezve, hogy venni is lehet, az is teljesen oké, most meg az volt a default, hogy “te olyan jól sütsz” és feltételezem, hogy másoknak is ezt mondták, hátha ezzel kedvet csinálnak a házi sütihez és nem lesz megint 20 doboz spáros linzer, mint karácsonykor volt (akkor én is azt vittem amúgy). 🤷🏼‍♀️
              Nincs az az isten, hogy én egyedül süssek süteményt egy egész rendezvényre. Illetve van, csak akkor fizessenek érte cukrászdai árat, ha már úgyis “olyan jól sütök”.

              Kedvelés

  2. A korán keléssel kapcsolatban: ne izgulj, nem maradnak így a gyerekek:) A fiam ebben a korban szintén ilyentájt ébredt. Ha a 6 órát elértük, már örömtáncot jártam. Mondjuk én sz*anya voltam, mert amint ki tudott mászni egyedül a kiságyából, ment egyből a nappaliba, és anyukám, (aki szintén extrém koránkelő a mai napig) bekapcsolta neki a mesecsatornát, én meg még egy félórát-órát kómázhattam az ágyamban. De ez az extrém koránkelés legkésőbb iskoláskorra elmúlik:)

    Kedvelik 1 személy

    • A Nagy már aludna egészen rendesen reggelente, szerintem nála is max. két évig tartott az extrém korán kelés, olyan 4 évesen már azért emberi időben ébredt. Reggel, de nem hajnalban. 🙂

      Kedvelés

Hozzászólás