Elszöktünk kettesben a nagylányommal

11 hozzászólás

  1. Három hét múlva leszek 35, de képtelen vagyok vele megbarátkozni. 😀 Eddig sose zavart a korom, 30-nál mondjuk pont covid volt, úgyhogy nem volt semmi ünneplés, viccelődtem is, hogy 29 maradtam, de ezt a 35-öt egyszerűen nem fogadja be az agyam. Minden alkalommal ki kell számoljam, ha szóba kerül, hogy nem, nem 34, nem számoltam el, tényleg 35 leszek.

    És emlékszem, mikor anno huszonévesen tárgyaltuk a barátnőkkel, hogy 30 feletti pasi nem kell, mert azok már porladnak. Nem érzem magam porladónak, nem kezdhetném újra inkább 25-től..? 😀

    Kedvelik 1 személy

    • Pont ugyanígy érzek! Oké, most 32 vagyok, de ez igazából olyan, mint a 31 vagy a 30 volt, szerintem nekem is a 35 lesz a vízválasztó, mert onnan már a 40-re kerekítünk és az már porladó! 😂

      Kezdhetnénk előről? Nem voltam felkészülve! 😁

      Kedvelés

  2. Én valószínű inkább olyan típus vagyok, mint a férjed: a kisebb dolgok miatt nem vagyok hajlandó bosszankodni. Egyszerűen nem éri meg.

    Egyébként nem mentetek vissza később a játszóra, hátha meglesz?

    Kedvelik 1 személy

    • Minimum két nappal később vettem észre, addig nem nézett bele senki a csomagtartóba. :/

      Rendeltem azóta egy másikat, pont ugyanolyan modellt és színt, mint amilyen volt, de azért még mindig fel tudom magam idegesíteni rajta, ha eszembe jut. 😀

      Kedvelés

      • Én veled vagyok. Nálunk a férjem ritkán hagy el dolgokat de múltkor egy hasonló szitun vesztünk össze.. van itthon zabrudam, ezt szoktam enni néha mint csoki helyettesítő.. egyik alkalommal felbaszarintotta magát h milyen kupi van a konyhában és majd ő rendet tesz, aminek okán kidobta a csokijaimat is, mert milyen régóta ott áll. Tök mérges lettem h ez a rendrakás meg takarítás h kivág mindent a kukába? Persze vett valamikor utána a héten zabrudat de ma napig felbosszantom magam ha eszembe jut.

        Kedvelés

        • Hú, ezt az én férjem is csinálja!
          Néha elkapja a gépszíj és felhúzza magát, hogy “kupleráj van”, mert túl sok cucc van a bárpulton, az étkezőasztalon stb. és általában az a megoldása, hogy mindent bedobál valamelyik szobába teljesen random módon, vagy kikukáz. Megbolondulok tőle. 😀

          Kedvelés

          • Anyukám ilyen. Úgy másfél hónapja esett meg, hogy felhívott azzal, hogy érkezett hozzájuk egy csekkem, befizesse-e? A történethez hozzátartozik, hogy a kocsi biztosításánál még nem voltak átírva az új lakcímadatok, ezért érkezett eddig anyukám címére eddig a kötelező biztosítás csekkje. Mivel rendszeresen (havonta 2-3 alkalommal biztosan) megyek hozzájuk, ezért nem írattam át eddig a lakcímet, hiszen mindig megkaptam a csekket. Most is így volt, a telefonhívás után rákövetkező héten mentem anyuhoz. Tenném el a csekket, de nincs a szokott helyén (a konyhaablak párkányán szokta tartani az érkező leveleket). Kerestük minden lehetséges helyen, de semmi. Végül az akciós újságok és egyéb papírhalom közepette megtaláltam a borítékot, benne a tájékoztató levéllel, de csekk nélkül. Gondolom anyukám a nagy rendrakásban kidobta a csekket. Mondom sebaj, a levélben benne van a számlaszám, azt írják, utalni is lehet. Igenám, de az összeg nem volt benne, hogy mennyit kell utalni. Kénytelen voltam bemenni a biztosítóhoz, és kártyán befizetni, plusz ha már ott voltam, átirattam az értesítési címet is.

            Kedvelik 1 személy

  3. Olyan jó olvasni, hogy ilyen jó kapcsolatod van a lányokkal! Igazán irigylésre méltó 🙂
    Szörnyen nehéz időszak van mögöttünk a Naggyal, 2-3 jó hetet 2-3 förtelmes követ rendszerint.. Jó lenne olyan sorsközösségre találni, aki nem (csak) saját gyereket nevel, de én is csak 31 leszek, nem jellemző ennyi idősen ilyesmi. Egyébként nem számítunk extrém fiatalnak, mégis valahogy minden más szülő idősebb a bölcsiben, oviban, játszótéren is akikkel összefutunk. Mondjuk a férjem 37 lesz már, szóval nem húznánk sokkal tovább a kisgyerekes időszakot, nekünk ez így pont jó, talán a részéről kicsit már késő is.

    Kedvelik 1 személy

    • Abszolút értelek és szerintem normális, hogy vágysz “step-parent” sorsközösségre, biztosan sok olyat tudnak mondani, amiről nekem/nekünk, a másik oldalon fogalmunk sincsen.

      Egyébként én is a legfiatalabb anyuka vagyok az oviban, pedig nem is mindenki többedik gyerek a csoportban. Harminc vége, negyvenes a többség és igazából megtalálja velük az ember a hangot, de mégsem pont ugyanaz a korosztály.

      Ha tudok valamiben segíteni, kereshetsz nyugodtan privátban is! 🙂

      Kedvelik 1 személy

      • Hát én a kicsi ovis szülői kozossegeben már az idősek közé tartozom a magam 40 évével, de a középső és a nagy osztalytarsainak a szülei közt abszolút nem. A nagynal pl azt hiszem én vagyok a legfiatalabb, a kozepsőnel is a mezőny fiatalabb részéhez tartozom… Tenyleg ennyit számít az a 3,5, illetve 4,5 év?

        Kedvelés

        • Nem a 3-4-5 év a sok, hanem az, hogy ZoNoBo 31 évesen nevel egy 6 éves gyereket a férje előző kapcsolatából, tehát neki elvileg már 6 év tapasztalának kellene lennie, de nincs, mert nem ő szülte a kislányt.
          Szóval ő olyan helyzetben van, mintha 24-25 évesen szült volna, úgy meg már összeadódnak az évek, a nevelt gyerek dilemma meg csak extra, így érthető, hogy úgy érzi “kilóg” és nem talál maga körül hasonló szülőket.

          Kedvelés

Hozzászólás a(z) Hópelyhecske77 bejegyzéshez Kilépés a válaszból