Ebben a posztban nem arról tervezek írni, hogy hogyan lehet egy Bear Grylls-féle túlélőtúrát lenyomni gyerekekkel a vadonban, hanem elsősorban azoknak szeretnék néhány tippet adni, akik azon gondolkoznak, hogy a következő családi nyaralásukon szívesen aludnának sátorban.

A kempingezésről sokaknak még mindig a Peppa malacból ismerős, két bot közé kifeszített lepedő, a bogarak és természet kevésbé lágy öle jut az eszébe, de azért ez manapság már nem így van, mert viszonylag kevesen szeretnek a teljesítőképességük határán, minimális kényelem nélkül sátrazni.

Szuper – bogármentes! – sátrakat, kényelmes matracokat és millió egyéb kelléket is be lehet egyszerűen szerezni, hogy ne megalkuvás legyen a kemping és ne fogcsikorgatva kelljen túlélni a nyaralást.

Na, de ha ezek mind megvannak, akkor mire érdemes figyelni, ha a gyerekeket is magunkkal vinnénk?

Mi a férjemmel már a lányok születése előtt is sokat kempingeztünk és most már velük együtt is megyünk, ezért gondoltam, hogy megosztom veletek is, hogy szerintem mivel lehet megkönnyíteni a családi kempingezést.

• A pakolásról

Nem, mi sem csak egyetlen hátizsákkal indulunk el négyünk számára, de azért igyekszünk minél minimalistábban pakolni. Már amúgy is rengeteg holmit be kell rámolni az autóba, ami tisztán csak a kempingezéshez szükséges, így tényleg limitált hely marad a személyes holmiknak, de még ha utánfutóval indulunk is el, akkor sincs szükség harminc váltás ruhára.

Érdemes utánajárni a kiválasztott kemping felszereltségének, mert sok helyen van a látogatók számára mosógép is, így két-háromnaponta még egy mosást is bedobhatunk.

A bőröndöket érdemes elfelejteni, mert rengeteg helyet foglalnak kinyitva és semennyire nem praktikusak egy sátorban, de én azt viszont feltétlenül javasolnám, hogy minden családtagnak legyen külön táskája.  

Ez lehet egy-egy hátizsák vagy sporttáska, de sokkal könnyebb a rendet és a rendszert viszonylag kis helyen fenntartani, ha mindenki tudja, hogy hol vannak a saját holmijai és könnyen hozzájuk is fér, anélkül, hogy egy halom más ruhát át kellene túrnia.

• Rend a lelke mindennek!

Sátorban „lakva” nem kell túl sok idő ahhoz, hogy eluralkodjon a káosz, ha nem figyelünk arra a nulladik pillanattól kezdve, hogy megőrizzük a rendet. Már rögtön, amikor felállítjuk a cuccost és kipakoljuk a holmijainknak, keressünk mindennek konkrét, dedikált helyet és ezt minden jelenlévővel is közöljük, ha nem akarunk a teljes nyaralás alatt kiszolgálószemélyzetet játszani.

A gyerekeknek is magyarázzuk el, hogy itt és itt lesznek a ruháink, ebben a sarokban a hűtőláda, a cipőinket itt fogjuk tartani, a kocsikulcs a jobb oldali felső zsebben lesz, a papírzsebkendő és a nedves törlőkendő pedig a bal alsóban – és arra is hívjuk fel a figyelmüket, hogy ha elvesznek valamit a helyéről, akkor mindenképp ugyanoda tegyék vissza!

• Minden közös feladat

A kempingezés során nincs olyan, hogy valakik csak úgy üldögélnek és várják a sült galambot, míg mások körbeugrálják őket. Mindenkinek hozzá kell járulnia az étkezésekhez való előkészületekhez, utána az elpakoláshoz, a strandra történő kicuccoláshoz, majd este a milliónyi holmi visszarámolásához, mert ez nem a megszokott, a családunk számára optimalizált környezet, ezért nem elvárható egyetlen embertől sem, hogy mindent egyedül csináljon.

Ez a gyerekeknek is jó kis lecke, mert nálunk is többször előfordult, hogy mégiscsak meggondolták magukat és inkább nem vettek elő még egy játékot, hogy levigyük a strandra, mert tudták, hogy az ő feladatuk lesz az is, hogy visszavigyék a helyére. (Nem bánnám, ha ez a sátorozás után is így maradna! 😁)

• Parcellaválasztás

Már akkor, amikor kiválasztjuk a tökéletes kempinget, a legtöbb esetben a parcellát is le kell foglalnunk, ahová majd fel fogjuk állítani a sátrunkat.

Rutinos kempingezők már tudják, hogy ha van rá lehetőség, akkor érdemes megnézni, hogy mennyire árnyékos napközben az adott terület, mert a nyári kánikulában nem igazán lehet a sátorban tartózkodni, ezért fontos, hogy odakinn ne legyen a parcella teljes területe a tűző napon.

De gyerekekkel együtt érdemes még egy szempontot figyelembe venni, mégpedig azt, hogy a sátrunkhoz képest hol a mosdó.

Mi soha nem választanánk közvetlenül a budi melletti parcellát (túl nagy a forgalom), de az biztos, hogy olyat keresnénk, ami viszonylag közel van, mert ha éjszaka ki kell kísérni őket a vécére, akkor priceless, ha nem kell messzire menni. Ez fontosabb, mint a strand közelsége, mert napközben nem akkora truváj, ha kicsit távolabb kell caplatni.

Szobatisztuló gyereknél jó ötlet lehet egy összecsukható bilit is magunkkal vinni, amit éjjelre ott hagyunk a sátor mellett, hogy reggelig még a mosdóig se kelljen elbattyogni.

• Az alvásról

Ez lehet, hogy magától értetődő, de egy gyerek nem feltétlenül úgy alszik a sátorban, ahogy azt egy felnőtt tenné. Szerintem viszonylag kevesen vannak, akik eltűrik magukon a becipzározott hálózsákot (ezt még én sem viselem el, full pánikba esek, ha nem tudok szabadon mozogni), szóval érdemes arra is gondolni, hogy őket muszáj melegebben tartani éjszaka.

Azzal mindenképpen kell számolnotok, hogy nappal hiába van kánikula, éjjel simán lehet kimondottan hűvös (mi most júliusban a napközbeni 34-35 fokok után 12-13 fokban töltöttük az éjszakákat), ezért a fészkelődős, kitakarózásra hajlamos gyerekeknek érdemes hosszú szárú pizsamával, esetleg zoknival is készülni.

• Crocs, crocs, crocs!

Tudom, tudom, nem a legtrendibb lábbeli, de kempingezés során igazi jolly joker egy műanyag/gumi papucs.

A Crocs-szerű klumpák a lábujjaikat is védik, fürdeni is lehet benne, a kavicsos vízparton való sétához is ideális, de akkor is jó szolgálatot tesz, ha éjszaka kell valamit gyorsan a zoknis lábunkra felhúzni, hogy a nedves fűvön keresztülvágva eljussunk a mosdóig.

Gyerekeknek szerintem ez az egyik legpraktikusabb lábbeli sátorozáshoz (is)!



Ti mit tennétek még hozzá a fentiekhez?


Salty