
Amikor az ember lánya gyereket vár, akkor már terhesen van a fejében egy kép, hogy milyen cuki lesz a babája, milyen aranyos kis ruhákkal fogja a szekrényét feltölteni és milyen ízlésesen fogja minden egyes nap felöltöztetni.
Az ízléses öltözet alatt pedig nem az aktuálisan hipermenő, vagyonokba kerülő cuccokra gondolok, hanem csak simán arra, hogy viszonylag kevesen akarjuk, hogy a gyerekünk karácsonyfának nézzen ki és olyan göncökben járjon oviba, hogy a nemzetközi űrállomáson dolgozók nem csak Magyarországot, de még a süni csoportot is pontosan be tudják lőni odafentről.
Ezt így szépen eltervezzük, aztán vagy partner lesz benne a gyerekünk vagy sem.
A nagylányom egészen korrekt, nincs sok elvárása. Szinte bármilyen szettet felvesz, ha van benne valami rózsaszín, lila, szivárványos, csillogós, rányomtak legalább egy virágot, esetleg ott van a vállán az az utálatos, állandóan összegyűrődő, cserébe viszont kivasalhatatlan fodor, egyszóval LÁNYOS – jelentsen ez bármit is.
Jó neki az egyszínű sötétkék farmer, ha kaphat hozzá simogatós, flitteres pillangós pólót vagy legalább egy unikornisos zoknit – tényleg nincs vele gond, viszonylag könnyen találunk reggelente kompromisszumot és majdhogynem bármit felvesz, amit kikészítek neki.
Bezzeg a húga! Ha van merszed és valami olyan cuccot veszel elő a szekrényből, ami nem tartozik az előzetesen jóváhagyott darabok közé, akkor képes úgy nézni rád, hogy Miranda Priestly az Ördög Pradát visel-ből mosolygós tündérkeresztanyának tűnik mellette.
Minden holmin kell lennie legalább egy háztáji állatnak vagy valamilyen munkagépnek, de minimum egy nyüves traktornak, különben véged van.
Úgy vásárolsz neki, hogy minden egyes ruhadarabot kielemzel: a nyúl is háztáji állat, ugye?, akkor ez jó lesz, a sünis pizsama cuki, azt biztosan el tudom neki adni, Bambi kétesélyes, a róka tuti, hogy bukta, ez meg amúgy is olyan kretén fejet vág.
Kicsi még, muszáj fognod a kezét az utcán, ezért reggelente megy az alkudozás, hogy „drága gyermekem, ha már mindenképp magadra akarod húzni a szekrényedben elérhető összes csiricsáré cuccot egyszerre, akkor legalább a bárányos mackónadrág szárát ne a világítós gumicsizmádba gyűrd bele, gondolj csóri anyádra, aki kénytelen veled nyilvánosan együtt mutatkozni!”
Aztán idővel megunod a folyamatos harcot, rájösz, hogy ez pont az a téma, amibe semmi értelme beleállni és már csak beszólsz az ajtón a süni csoport reggeli műszakjának, hogy „önállóan öltözött fel!”
Na meg imádkozol, hogy előbb-utóbb már hátha nem lesz létszükséglet, hogy évszaktól függetlenül ő legyen a hímestojás.
Salty

Komoly szettek! Nekem fiam van, sosem érdekelte kiskorában hogy mi van rajta, én csak arra figyeltem hogy fagyizni mindig nagy nyomott mintás pólóban menjen, arról zsepivel le lehet törölni a fagyit. Ő erdei ovis volt, annyira koszosak voltak, hogy csak onnan tudtam melyik az én gyerekem, ha megjegyeztem milyen sapkában ment reggel. Slaggal mostam a ruháját az udvaron…
Most már (egy kicsit) érdekli mi van rajta, csak azt vesszük ami neki tetszik.
KedvelésKedvelik 2 ember
Mekkora life-hack a nagy, nyomott mintás póló fagyizáshoz! El is teszem a repertoárba! 😀
KedvelésKedvelés
Akár tovább is lehet gondolni, ha van kedvenc fagyija, színben passzolót is választhatsz 😁
KedvelésKedvelés