
Eljött az idő! Végre rászántam magam az elképzelhetetlenre és elmentem ruhákat vásárolni MAGAMNAK!
Már elég régen nem vettem semmilyen új göncöt, mert egy darabig terhes voltam, akkor ugye kismamaruhákban meg mindenféle lebernyegekben próbáltam túlélni, aztán a szülés után jött az átmeneti, pár számmal nagyobb korszak, majd azokból kifogyva ismét felfedeztem a korábbi ruháimat, amiket már olyan régen nem hordtam, hogy szinte újnak hatottak.
Na, meg rettenetesen élveztem, hogy megint magamra tudom rángatni őket!
Ekkor persze már ott volt a két gyerek és hiába indultam neki többször is, hogy “na, ez az én napom, veszek magamnak egy új farmert”, valahogy mindig négy 98-as póló meg három 74-es body került a kosaramba.
A férjem már csak röhögött rajtam, hogy akármikor elindulok saját részre vásárolni, mindig úgy jövök haza, hogy a lányoknak vettem valamit.
Na, de most!
A kísértésbe esés prevenciójaként be sem mentem olyan üzletbe, ahol gyerekruhák is vannak, csak felnőtt nőknek való holmikat akarok látni, mindent IS fel fogok próbálni, nem bökök rá az első skinny jeans-re, ami van a méretemben.
Mert amúgy úgy szoktam.
Az az igazság, hogy nem vagyok trendi. Amikor öntudatra ébredtem a saját öltözködésem kapcsán, akkor a trapézgatyás időket éltük, volt is olyan csúcsszuper nadrágom, aminek a szára annyira széles volt, hogy a cipőm ki sem látszott alóla – mert az úgy volt igazán menő!
Aztán gimiben már a skinny jeans hódított, én meg ráfüggtem, mint valami heroinista és onnantól kezdve csak azt a típust vettem.
Végtelenül kényelmes volt, hogy már megvolt a bejáratott márka, a bejáratott méret, csak le kellett venni egyet a polcról és mehettem a dolgomra. Próba nélkül.
Ez jó is volt így egy darabig, de pár évvel ezelőtt megint változott a divat és most skinny farmert már csak elvétve találni, helyette van mindenféle bootcut, wideleg, flare meg mom jeans.
Kitartottam egy darabig. Évekig. Jó nekem a skinny, leszarom, hogy mi a trend, annyira csak nem nézek ki nyominak, hogy megbámuljanak, de azért mégis tetszettek ezek az újfajta gatyák. Másokon.
Na, de most rászántam magam és felpróbáltam több típust is, sőt kettőt meg is vettem!
Ha esetleg másoknak sem lenne egyértelmű, hogy melyik fantázianév mit takar, hoztam nektek egy kis összefoglalót, ami segíthet eligazodni.
Bootcut – ezt felénk úgy hívják, hogy “bokalengő”, úgy néz ki, mintha 98-ban kinőtted volna, de ahogy az elnevezés is mutatja, az volt az elképzelés, hogy a csizmát ne takarja el a gatya szára, így azt nemes egyszerűséggel megrövidítették.
Cargo – a sokzsebes. Előnye, hogy játszóterezéshez kiváló, el tudod majd pakolni az összes kavicsot, amit a gyerek összegyűjt. A hátránya, hogy el tudod majd pakolni az ÖSSZES kavicsot, amit a gyerek összegyűjt.
Mom jeans – a széles répa. Sokáig azt hittem, hogy ez a gatya a jolly joker, biztosan azért anyafarmer, hogy eltakarja a pocakot és a combokat, de valójában nagyon kevés nőnek áll jól és szinte biztos vagyok benne, hogy nekik egyetlen gyerekük sincsen.
Wide leg – hat négyzetméter anyag lábszáranként. Felveszel hozzá egy harangujjú felsőt és rögtön lehetsz erszényes mókus vagy szárnyasruhás bázisugró.
Flare – leánykori nevén trapézgatya. Vannak belőle olyan extrémen széles szárú verziók is, amikben már nem szabad sárkányt eregetni, mert még véletlenül felkap a szél és te is úgy jársz, mint Bogyó és Babóca.
Baggy – csak annyit fűznék hozzá, hogy Mc Hammer.
High waist – hónaljig derék. Királyság, mert tuti, hogy nem fázik benne a veséd, bármilyen jógapózt is veszel fel, miközben a gyereket próbálod leimádkozni a mászóka tetejéről.
Mid waist – normál gatya, a dereka valamivel a csípő felett véget ér.
Low waist – álló helyzetben is előfordulhat kőművesdekoltázs, lehetőleg ne a hasleszorítós bugyidat vedd alá.
Remélem, hogy tudtam segíteni! 😀
Salty

Én általában straight fazont választok vagy bootcut normál hosszút (bokalengedezőt nem csípem). Várom a flaret, de nem látok jó méretet. A magas derekú nekem nagyon kényelmetlen. Az utóbbi 5+ évben 10-ből 9 esetben férfi nadrágot veszek. Szeretem, ha a telefonom és a kulcsom elfér a zsebében. 🙂
A férfi trapéznadrág sajnos még nem érte el igazi reneszánszát…
KedvelésKedvelik 1 személy
Nagyon tálaló leírás!
Melyik fazont választottad?
Az én alkatommal ( igazán jól lakott aprócska galamb Velence legforgalmasabb terén) eléggé nehéz bármit is találni, de a probléma abban áll inkább hogy gyűlölök ruhát vásárolni.
KedvelésKedvelés
Végül szélesszárúkat vettem, felül egész szűkek, szóval talán nem annyira bázisugrós, de kíváncsi vagyok mennyit fogom ténylegesen hordani őket. 😀
Ha nem sokat, akkor majd csinálunk belőlük sátrat, bőven van bennük elég anyag hozzá. 😀
KedvelésKedvelés