Lehet, hogy ti is találkoztatok a napokban azzal a hírrel, hogy milyen nagy arányban kell a tavalyi elsős gyerekeknek osztályt ismételniük, mert a tanáraik szerint még az óvodában lenne a helyük.
A megküldött adatok szerint az első osztályosok 4,5%-a “bukott meg”, ami így elsőre talán nem tűnik túl soknak, de fontos tudni, hogy minden más évfolyamon 2% alatt van ez az arány.
Bár mi nem Magyarországon élünk, részben mégis érintettnek érzem magunkat a témában, mert a nagyobbik lányunk idén nagycsoportos.
Gyakorlatilag nagycsoportos, technikailag még középsős.
Ez a harmadik éve az oviban, de mivel júniusban született, ezért a Horvátországban hatályos jogszabályok szerint még nem kell jövő szeptemberben iskolába mennie, mert csak azoknak kötelező megkezdeni az iskolát, akik az adott naptári év márciusa végéig betöltik a hatodik életévüket.
(Ha a szülők úgy döntenek, akkor a később születettek is mehetnek, feltéve, hogy alkalmasnak találtatnak és szeptember elsejéig hat évesek lesznek.)
Nem tudom, hogy mennyit segít a gyerekek érettségén az a plusz öt hónap, amit a magyar rendszerhez képest jogszabályilag nyernek, de a számok alapján statisztikailag valószínűnek tűnik, hogy a horvát első évfolyamon több 7 éves gyerek tanul, mint Magyarországon.
A magyar szülők persze kérelmezhetik a visszatartást, hogy inkább járja kétszer a gyerekük a nagycsoportot, hátha ezzel is segítenek neki a későbbi iskolai boldogulásában, de szerintem ez akárhonnan is nézzük, csak részmegoldás.
(Olyan számadatokat találtam, hogy ~95ezer gyerek kezdte meg az iskolát idén, egy négy évvel ezelőtti cikk pedig arról írt, hogy ~16ezer nagycsoportos esetében kérelmezték a szülők a visszatartást és nagyjából 15ezer kérelmet jóvá is hagytak. Ebben a cikkben egyébként azt is említik, hogy a megnehezített eljárás miatt kérvényezték a visszatartást csak 16ezren, a korábbi években kétszer ennyi kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz. Szóval semmiképpen nem elenyésző a visszatartást kérvényezők aránya.)
Megértem azokat a szülőket, akik így próbálják előnyhöz juttatni a frissen iskolába kerülő gyereküket, mert legyünk őszinték, sok esetben erről van szó, nem pedig arról, hogy a nagycsoportosok 16%-a(!) ne lenne iskolaérett.
Viszont a napokban megjelent cikkből az is kiderül, hogy további 4275 elsősnek osztályt kell ismételnie, így már egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a gyerekek nem iskolaérettek, hanem a pedagógiai program nem megfelelő.
Mert ha kitalálunk egy olyan szabályt, hogy minden gyereket, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptemberben kötelezően be kell iskolázni, akkor a tanmenetnek a hat éves gyerekek szintjéhez kell(ene) alkalmazkodnia.
Ha viszont többségében a visszatartott hét évesek boldogulnak jobban, akkor valami nem működik jól.
Az pedig különösen problémás, hogy a visszatartás intézményével a szülőkre van áttolva a felelősség, ahelyett, hogy megnéznénk, mi az oka annak, hogy ennyi gyerek van előzetesen (és az osztályismétléssel utólagosan is) iskolaéretlennek nyilvánítva.
Nem vagyok szakember, nem tudom hol csúszik el a dolog és hogy lehet ezt helyrehozni, de a fent említett nagy számok laikusként is aggodalomra adnak okot.
Nekünk – pozitív pszichológiai felmérés esetén – van lehetőségünk eldönteni, hogy a lányunkat iskolába iratjuk-e jövőre vagy inkább még egy év ovi mellett tesszük le a voksunkat, de az ilyen hírek mindig elbizonytalanítanak és kimondottan nyomasztónak találom, hogy ennek a döntésnek a súlya – itt és Magyarországon is – a szülő vállán nyugszik.
Mert azt a 4275 megbuktatott gyereket is iskolaérettnek nyilvánította valaki.
Akkor most a gyerekek vagy az iskolák alkalmatlanok?
Ti mit gondoltok erről? Éltetek a visszatartás lehetőségével? Milyen tapasztalataitok vannak?
Salty
ANYA, EZT NÉZD! 
Sziasztok
Ez a téma részben érint egy rokonságban lévő kislány miatt. R. 2018 januárjában született, és most járja újra az elsőt. A kislány minden szempontból megfelelt az iskolaérettségi vizsgálaton, igazából tipikusan annak a gyereknek tűnt, akinek nem lesz gond az egész iskola. És most nem akarok leragadni nála, de az jutott eszembe, hogy mi van akkor ha a sok évismétlős kisgyerek esetén is fennáll, hogy ők megfeleltek ezeken a vizsgálatokon, csak a vizsgálat során nem néznek valamit, ami viszont meghatározó lehet.?
KedvelésKedvelés
Többen is azt mondják, hogy sok helyen nincs is semmiféle vizsgálat, az óvónők, a logopédus (ha van) javasolhatja a visszatartást, de ha a szülők nem mennek utána és adják be a kérvényt, akkor mindenképpen mennie kell.
Tehát full fordítva van a dolog, nem azt nézzük, hogy KI MEHET, hanem azt, hogy KI NEM, mert aki nem kérelmezi a plusz egy évet, az mindenképp megy, legyen bármilyen érettségi szinten.
Én ezek alapján azt gondolom, hogy visszamaradottabb településeken nem is tudják a szülők, hogy mikor-meddig-hová kell leadni a kérvényeket és ha nem segít nekik senki, akkor a gyerekük iskolába fog menni, akkor is, ha nem kellően érett hozzá.
A rokonkislánynál simán lehet, hogy benéztek valamit a vizsgálatnál (már az tök jó, hogy egyáltalán megnézték!) vagy csak nagyon feszített tempójú volt az iskola, ahová került.
KedvelésKedvelés
A fiamnál annó volt iskolaérettségi vizsgálat nagycsoportban, és az óvónők szerint egyértelműen iskolaérett volt 6,5 évesen. Mivel meglehetősen nyughatatlan kiskölyök volt akkoriban, ezért az óvodapszichológus is foglalkozott vele néhányszor, de ő is azt mondta, hogy “nincs itt semmi látnivaló kérem”. Azt nem tudom, mi lett volna, ha visszatartom még 1 évet, de gyanítom, hogy nem nyertünk volna vele semmit, mivel az utolsó fél évben már egyáltalán nem aludt délben az oviban, így ez folyamatos feszültségforrás volt. A magatartással kapcsolatos gondok pedig teljesen úgy 4-5. osztály környékén szűntek meg, addig semmiképp nem tudtunk volna várni az iskolába menéssel.
KedvelésKedvelés
Erre kéne a nulladik osztály, ugyanis a legtöbb óvodában maradó gyerek igazából valahol a két pad között van. Az iskolához kevés, az óvodához meg sok.
KedvelésKedvelés
Ami igazából “ijesztő” a kislány esetében, hogy a közeli családtagjai között több pedagógus van, akár évtizedes tapasztalattal is. Tehát itt nem arról volt szó, már bocsánat a kifejezésért, hogy voltak az egyszerű szülők, akik nem tudják a jogaikat, meg a lehetőségeket.
Egyébként a kislány lassúsága volt a ludas, tehát egyszerűen nem bírta a tempót. Ez egy teljesen átlagos iskola budapest környékén.
KedvelésKedvelés
Ismerős kislány, hasonló korú. Tök okos, de rettentően lassú, fáradékony, rugalmatlan. Legidősebb a családban, emiatt kicsit felnőttes, mint a legtöbb elsőszülött. Óvónők, pszichológus, gyógypedagógus javasolta a maradását, a felméresen pedig KÉTSZEMÉLYES helyzetben remekül funkcionált. Így a felmérést végző rábeszélte a szülőket az iskolára. Szerencsére egy nagyon szuper osztályt (több hasonlóan éretlen gyerekkel :)) és tanárt fogott ki, így ez végül szerencsésen végződött. 🙂
KedvelésKedvelés
Ahova a fiam jár oviba ott az ovi udvarát és a suli udvarát csak egy drótkerítés választja el. Szept 1 a kis elsősöket az óvónők átkísérték a suliba és jelképesen átadták a tanárnőknek. Azt szintén ezen az első héten láttam ahogy az iskola udvaron állva a drótkerítésbe kapaszkodva sírva szólongatják az óvónőket. Nem könnyű ez senkinek…
KedvelésKedvelik 1 személy
Itt Ausztriában nem az óvoda utolsó évét ismétlik a még nem érettek, hanem az iskolában van Vorschulklasse. A gyerekek az iskolába mennek, táskával, időre, ahogy a nagyok, de ők inkább a nyelvvel, a finom motorikaval, a társas kapcsolatokkal foglalkoznak. Segítő tanár voltam a fiam osztályában anno, tanterv szerint haladtak, évszakok, dalok, feladatok, betűk, számok.
A gyerek oda kerülhetett ha gyenge volt a nyelvtudása, ha túl figyelmetlen, játékos még, vagy ha csak visszahúzó, több időre van szüksége az át álláshoz.
Kötelezővé tenném.
KedvelésKedvelik 1 személy
Facebook-on írta valaki, hogy Romániában is van ú.n. nulladik osztály, minden gyerek itt kezd és pont ez a lényege, hogy átmenetet képezzen az ovi és az iskola között.
Ez tök jó ötlet lenne, csak valószínűleg ehhez se lenne elég pedagógus.
KedvelésKedvelés
Igen, szuper dolog!
A pedagógus hiány miatt biztosan nem megvalósítható.
Az én fiam már nagyon jól tudott németül, de az új helyzetek őt mindig nagyon elbizonytalanították, szüksége volt erre az évre. Utána már szuperül vette az akadályokat.
KedvelésKedvelés
Egy gyerek az iskolában nem megbukik, hanem évet ismétel. Óriási különbség. Azért ismétli meg, mert még nincs azon a tudás szinten, ami elvárható. Akkor kell ismételni amikor valami nem megy, nem három év múlva meglepődni, akkor már ég a ház.
A felnőtt életünk minden területén, ha valamit tudni akarunk, addig gyakoroljuk, ismételjük amíg nem megy jól. Miért kapnak szívükhöz a kedves szülők, ha kiderül hogy évet kell ismételni? Ők mindig mindent felfognak és teljesítenek elsőre? Az első somlói galuska is tökéletes lett? Az első saját készítésű ruha is?? Nem. Akkor hagyjuk a gyereket ismételni és ne nevezzük bukásnak. Bukjanak meg a diktatórikus rezsimek, a diákok meg ismételjenek évet.
Bocsánat, de nagyon mutatja a megbukik szó, hogy mit gondolunk a dologról.
KedvelésKedvelik 2 ember
Ne érezd ennyire negatívnak a “megbukott” szót, legalábbis én itt semmiképp nem szántam annak, csak a szóismétlést akartam elkerülni.
Értelek, hogy általánosságban is problémás a használata, mert megbélyegez, ezzel egyet is értek egyébként.
KedvelésKedvelés
Nem személyeskedni akartam, bocsi! Valóban az általános használattal van gondom.
Ahogy írod, megbélyegző.
Meg hát ez néha olyan, mint a másik poszt témája, az együtt alvás. Biztos, hogy harminc év múlva, amikor ezek a mostani gyerekek jol-rosszul élik a felnőtt életüket, lesz ennek jelentősége??? Mondd Pista, te megismetelted a másodikat, mert nyolc évesen arról sem volt fogalmad, merre van előre? Akkor te nem is vagy igazi mérnök/kukás/teherautó sofőr.
KedvelésKedvelés
Salty, az, hogy a gyerekek 16%-a nem iskolaérett jelenleg 6 éves korra, egyáltalán nem megfelelő, sőt szinte biztos nem is korrekt adat, mivel ennél valószínűleg inkább több. Van általános iskolás gyerekem, jelenleg, nemrég óta ráadásul magam is általános iskolában dolgozok: megdöbbentő, hogy hány elsős láttam a suliban, akikről szabad szemmel megállapítható gyakorlatilag, hogy semmi keresnivalójuk nem lett volna még az iskolában, csak nekik sajnos senki nem kért ovi ismétlést… Iskolaérettségben ebben a kontextusban azt értem, hogy érett a magyar iskolarendszerre és annak elvárásaira. Fél év korkülönbség is rengeteg ebben az életkorban még. És aki idő előtt kerül be a rendszerbe, az a hátrányát hosszú évekig görgeti, még felsőben is bőven nyögi, ahogy ismerősökkel is meg szoktuk állapítani. Jelenleg ez a rendszer, ehhez kell alkalmazkodni. Jó képességű, tavaszi gyerekemet is mindenképpen meg fogom próbálni visszatartani, ő pszichológiailag és figyelemmel, megülve nem bírná még a sulit, óvodai nevelői, mozgásfejlesztője és mi szülei is így látjuk. A választékos beszéd, szép rajz, pontos mozdulatok édes kevés az általános iskola “túléléséhez”. Egy rettenet, ami az általános iskolákban megy, már alsóban, nagyon durván le vannak terhelve, rohannak az anyaggal. (FrannyG)
KedvelésKedvelés
Ez a legnagyobb baj az egésszel, hogy látod, neked is ott a jó képességű gyereked és nem mered ilyen közegbe engedni, nehogy bedarálja az első(!!!) osztály.
Borzasztó ez így és nagyon sajnálom, hogy ilyen a helyzet, mert lehetne ezt nagyon jól is csinálni.
Nem a hat éves kor a probléma, vannak országok, ahol ennél korábban indul a suli és nem okoz gondot, mert ahhoz a korosztályhoz vannak a követelmények szabva.
Én is most kezdem az utcánkban lakó, összes gyerekes családot interjúvolni, hogy mire lehet számítani, mert annyira bizalmatlanná tesznek az ilyen hírek, hogy már a nyílt napoknak sem hiszek.
KedvelésKedvelés
A nagyobbik unokám márciusi születésű, és nem is volt szándéka a szüleinek, hogy az oviban maradjon hat évesen. /Akkor még nem volt kötelező 6 évesen iskolába menni./ Aztán azon az ünnepségen, ahol “elbúcsúztatták” az oviban az iskolába menőket, szembesültek vele, hogy a többi gyerek mind 7 éves, vagy 7,5 éves, és milyen kicsi hozzájuk képest a 6 éves! Nem egyenlő feltételekkel kezdené az iskolát.
Így akkor nyugodtak bele, hogy még nem megy iskolába, egy évig még ovis lesz.
A kisebbik unokámnál nagy dilemma volt, hogy januárban kell beadni a kérelmet az iskolakezdés halasztásához, és nem lehet felmérni még akkor, hogy szeptemberig mennyit fog még fejlődni a gyerek fizikailag és mentálisan. Ha megvan az engedély az iskola halasztásához, akkor nem gondolhatja meg magát a szülő szeptemberben, hogy mégis iskolába menjen a gyerek. Akkor ha szél, ha fúj, az óvodában KELL maradnia. Viszont ha nem kezdik meg januárban a kérelmezést, akkor iskolába KELL mennie mindenképpen.
Ezt a dilemmát Magyarországon nagyon sok szülő átéli és nem könnyű eldönteni, hogy melyik szolgálja a gyerek érdekét.
KedvelésKedvelik 1 személy
Igen, a második belinkelt cikkben is erről írnak, hogy a január borzasztóan korai időpont ezt eldönteni, mert még több, mint fél év van hátra az iskoláig, addig az ilyen korú gyerekek még rengeteget fejlődhetnek.
KedvelésKedvelés
Igen, ezt nem hangsúlyozam az előző kommentben, de nagyon igaz!
Mi is úgy jártunk, hogy január elején felmérettük a kicsit, akkor volt kb 6 éves. Kiderült, hogy a 6 évesekhez képest vannak lemaradásai pl számfogalom terén (meg másban is). Végül maradt még, pedig tudtuk, hogy túlkoros lesz, de muszáj volt akkor ott dönteni. Nagyon sokat érett az alatt az 1 év alatt, nem bántuk (még) meg, de most kezdte az elsőt, és bár írni, olvasni nem tud, számolásból (!) kb a teljes első év tananyagának birtokában van! Pedig a waldorfban nem feladatlapoztak… De hát a fene gondolta volna másfél éve, amikor 10-ig nem tudott hibátlanul elszámolni…
KedvelésKedvelés
Tök érdekesnek találom, hogy nálunk van ez a feszített tempó, meg nagy elvárások, meg követelmények, aztán a környező országokban mégis javarészt kékgalléros embereket nevelünk ki. Vagy lehet pont ez a terv ezzel: jóelőre bedarálni minden gyereket, ahogy fentebb írták, és akkor a életkedve elmegy tőle, hogy szeressen tanulni. It’s not a bug it’s a feature, ahogy szokták mondani.
Emlékszem, mikor a gyerekem osztályában a lány osztálytársak be voltak zsongva, hogy műkörmösök, pillások meg kozmetikusok, fodrászok lehetnek, az egyik kisfiú tökre örült, hogy autószerelő lesz. Semmi baj ezekkel a szakmákkal, csak az előirányzott életpályával van gond.
A tanárnőjük meg “mindenkiből lesz valaki”, számomra kettősséggel nyilatkozott: egyszerre tűnt bölcsnek és “nemtörődömnek”, rezignáltnak.
KedvelésKedvelik 1 személy
“aztán a környező országokban mégis javarészt kékgalléros embereket nevelünk ki.”
környező országokhoz képest. 🙂
KedvelésKedvelés
Nem akarok nagyon pesszimista lenni, de szerintem nem ennyire előrelátóak az oktatással kapcsolatban, hanem inkább csak tűzoltás folyik.
A férjemmel beszélgettünk erről, hogy vajon miért került bevezetésre ez a dolog és kívülről eléggé úgy tűnik, hogy “nincs elég hely az oviban, úgyhogy csinálunk”.
Tök érdekes a 2021-es cikk is, hogy mennyire megbonyolították a visszatartás kérelmezését is és lehet, hogy rosszindulatú vagyok, de ezzel is úgy tűnik, hogy arra megy ki a játék, hogy minél kevesebben éljenek a lehetőséggel.
KedvelésKedvelés
Ilyen “tailoring”, szabályozás az óvodák, iskolák gyereklétszámában tényleg előfordul.
Az unokaöcsém most kezdi az egyetemet. Amikor ő ment elsőbe, augusztus 31. volt a választóvonal, a következő évben, május 31. Később visszaállították augusztusira a határidőt.
Ezzel egy viszonylag nagyobb létszámú “évfolyamot” próbáltak kettévágni, hogy ne kelljen eggyel több osztállyal vagy sokkal nagyobb osztálylétszámmal indítani az elsőt.
Ezt a hullámzást az Oktatási Hivatal néhány évre előre figyeli, követi.
KedvelésKedvelik 1 személy
Pont olyan az eljárás, hogy Belbuda-háromszögben tudnak élni a lehetőséggel, BAZ megyében nem… 😠
KedvelésKedvelés
Ez szerintem egy sokkal komplexebb probléma, ami itthon erősen összefügg a romokban álló oktatási rendszerrel…
A gyerekek éretlenebbek 6 évesen, mint régen.
Egyrészt a sok kütyüzés/tévézés fáramászás helyett miatt nagyon sok gyereknek éretlen az idegrendszere. Mert az ovis korosztálynak az a dolga, hogy természetes közegben rengeteget mozogva kiépítse azokat az idegi pályákat, ami később a tanuláshoz kell. Az allami ovikban (balesetvédelmi és kényelmi okokból) nagyon le van korlátozva a gyerekek mozgás lehetősége, otthon meg nem marad ilyenekre idő, vagy sokszor lehetőség sem. (Gondolok itt a belvárosi bérházakra, a parkok, játszóterek többsége is csak nagyon korlátozott játékot enged – szintén biztonsági okokból, lásd eu szabvány játszótér…)
Másrészt kisebb az önállóságuk, teherbírásuk. A gyerekek jó részét autóval hozzák, viszik, nem kell tömegközlekedniük, tájékozódniuk, gyalogolniuk, a lábuk elé nézni, hogy ne essen el a járdaszegélyen, stb. Minden a fenekük alá van tolva. Múltkor barátnőm mesélte, hogy busszal vitte a gyereke pajtását is valahova, és fogalma sem volt, hogy hogyan kell megállni egy mozgó járművön úgy, hogy ne essen el! 10 évesen…
Ehhez jön a magyar 6 évesen suliba mész szabály (régen május 31 volt a határ, most aug 31!), holott az iskolaérettség ideje kitolódott, míg a követelmény, módszerek nem változtak.
A visszatartási kérelem benyújtásához szükség van bizonyos szülői kompetenciákra (régen az óvónő is kezdeményezhette, most nem!), érdekes lenne egy statisztika, hogy a kérelmezők mely társadalmi rétegből vannak… Tehát sok gyerek hozzá sem jut a lehetőséghez, hiába létezik.
Az is finomítja a képet, hogy a magyar jogszabály arra is ad lehetőséget, hogy szülői kérésre az első osztályt megismételje a gyerek úgy, hogy nem kap bizonyítványt, ergo nem bukott, sehol sem lesz később nyoma az ismétlésnek. Sokan, akik első után váltanak iskolát, élnek ezzel a lehetőséggel, és az új helyen is elsőbe mennek. Így a “bukott elsőben” eleve nem helyt álló, mert itt van egy utolsó fájdalommentes lehetőség, hogy egy éretlen, vagy más okból lemaradt gyerek időt nyerhessen, és szerintem szuper hogy ezzel azért néhol élnek is.
KedvelésKedvelik 1 személy
Pont Facebook-on írta valaki, hogy nem feltétlenül marad nyoma annak, hogy egy elsős osztályt ismétel, lehet “tiszta lappal kezdeni”, ez szerintem is szuper opció, ha már idő előtt iskolába került.
Én is kíváncsi lennék a számok hátterére, valüszínűleg sokan végig se csinálják a kérvényezési procedúrát vagy nem is tudnak róla, hogy hogyan-mikor-meddig lehet ezt kérelmezni.
Több összetevője a dolognak, az biztos.
KedvelésKedvelés
Egyáltalán nem követelmény a “karácsonyra írni-olvasni tudni kell”, nem tudom ez honnan lett véve, de soha nem volt ilyen, még az én időmben sem. Én majdnem 7 évesen kezdtem az elsőt, mivel évvesztes voltam. Olvasni ugyan tudtam már, mert nagypapám megtanított, de írni nem. Sem előnyét, sem hátrányát nem éreztem annak, hogy majdnem 7 évesen kerültem iskolába.
KedvelésKedvelés
Ha jól emlékszem sztroberi írta (hátha jön majd és beszámol), hogy náluk is így ment a párhuzamos osztályokban, rohamtempóban, az ő lánya tanítónénije viszont sokkal lassabban haladt és év végére így is ugyanazon a szinten voltak az osztályok.
Szóval gondolom, hogy sok helyen ez a módi (tré is saját tapasztalatból ír), akkor is, ha amúgy hivatalosan ez nem követelmény.
KedvelésKedvelés
Szerintem az iskolai tananyag Mo-on nem a hatévesekhez van igazítva. Az ovi melletti iskola iszonyú feszes volt, a hatéveseket értelmileg és érzelmileg bedarálta, ezért ott szinte mindenki kérte, hogy egy évvel később mehessen suliba. Iskola előtti évben pedig “feladatlapoztak” az óvodában (!). Ez egy ördögi kör, mert a tanítók egyre jobban megszokták, hogy érettebb gyerekeket kapnak, akikkel jobban lehet haladni és “karácsonyra mindenki ír-olvas”. Ha valaki mégis odamerészkedett hatévesen, akkor meg jött az, hogy “mi megmondtuk, hogy éretlen.”
A második gyerek elsős volt, amikor Németországba költöztünk; hirtelen sokkal lazább lett minden, az ABC felénél jártak és másodikban tanulták a betűk összekötését. A harmadikosnak is sokkal kevesebb házija lett, az órarend is lazább volt, kevesebb a tanóra. Itt kötelező hatévesen iskolába menni, nem ritka, hogy valaki pár hónappal előbb (októberben tölti a hatot) kezdi és “legfeljebb ismétel”. Ezt senki nem hívja bukás/buktatásnak, nem kötődik hozzá stigma. Hirtelen talált statisztika szerint az első osztályt a gyerekek >8%-a ismétli.
A Grundschule (4-dik osztályig) alatt egyébként előfordul a szülő kérésére is évismétlés, ugyanis ötödiktől “eldől a gyerek sorsa”: vagyis hogy gimnáziumba kerül, ahonnan jó esélye van egyetemre menni vagy másmilyen intézménybe, ahonnan nehezített a pálya.
Hatévesen suliba menni kötelező, de az ovi egyáltalán nem. És a gyerekek 6-15% nem németül beszél otthon, úgyhogy sokan nyelvtudás nélkül kerülnek be az iskolarendszerbe. (Ahogyan a költözés miatt a mi gyerekink is.)
KedvelésKedvelik 1 személy
Na éppen ez a rész, ami idegesít: “Ha valaki mégis odamerészkedett hatévesen, akkor meg jött az, hogy “mi megmondtuk, hogy éretlen.”
Mert nem a gyerek merészkedik oda, hanem ez a szabály, hogy 6 évesen MENNI KELL, kivéve, ha kérelmezik és jóvá is hagyják a visszatartást.
Akkor miért a csóri hatévesen csattan a dolog?
KedvelésKedvelés