
Biztosan ti is találkoztatok már olyan vicces(nek szánt) képekkel vagy videókkal, ahol anyuka megmutatja, hogy ő milyen divatosan öltöztette fel a kicsi, néhány éves gyerekét (általában kislányát), majd kontrasztként melléteszi, hogy milyen hacukában nyomul ugyanaz a kölök, amikor az apja ruházza fel.
Ez a trend tud valóban szórakoztató is lenni, amikor a cuki, összeillő és színben harmonizáló ruhákat felváltja a csiricsáré összevisszaság, de újabban egyre gyakrabban látok olyan kisfilmeket, ahol a 3-4 éves kislányok felnőtt nőkre való göncök lekicsinyített másába vannak öltöztetve és anyuka úgy tálalja, hogy ez a kívánatos kinézet az apuka által ráadott átlagos gyerekruhák helyett.
Nem tudom mi indította el ezt a hullámot, de azóta már számtalan cég meglovagolta a „mini me”, a női divat aktuális trendjeit gyerekruhaként megvalósító áramlatot (a fenti kép pl. a Fashion Nova cég katalógusképeiből lett összeválogatva) és én még mindig nem értem, hogy hogy létezik, hogy erre van kereslet.
Nem akarok álszent lenni, én is szeretem, ha a lányaim szépen, ízlésesen vannak felöltöztetve, ha összeillenek a ruhadarabok, amiket rájuk adok és úgy általában összeszedett a megjelenésük – már amennyire ez ebben a korban lehetséges – de ezek a kitételek számomra nem azt jelentik, hogy legszívesebben a saját cuccaim lekicsinyített másait szerezném be nekik.
Őszintén szólva, amikor ránézek ezekre a katalógusképekre, nem az jut eszembe, hogy „hű, milyen divatosak ezek a kislányok, milyen menő cuccaik vannak”, hanem frankón összeszorul a gyomrom és szinte szorongani kezdek a rengeteg negatív gondolattól, ami betolul a fejembe.
Nem tudok olyan élethelyzetet elképzelni, amikor ezek közül bármelyik outfitet is ráadnám a gyerekeimre és sajnálom azokat a kislányokat, akiknek – a szüleik megkérdőjelezhető ízlése miatt – ilyen holmikban kell járniuk.
Mindamellett, hogy ezek a felnőtt női testre kitalált ruhák betegesen szexualizálják a kislányokat, maguknak a gyerekeknek is rettenetes üzenetet közvetítenek.
Ennyi idősen a kicsik még nyilván nem értik a szexualitás fogalmát, de azt ők is érzékelik, hogy az adott ruhadarabot az anyukájuk azért adta rájuk, mert ő ezt tartja a megfelelő öltözetnek és ez akaratlanul is azt a képet ültetni el a fejükben, hogy a testüknek „felnőttesnek” kell tűnnie vagy egy bizonyos módon kell bemutatni ahhoz, hogy az mások számára tetszetős legyen.
Mi, felnőtt nők ezzel persze tisztában vagyunk, nem véletlenül virágzik a divatipar, nem véletlenül kaphatóak mindenféle szebb, jobb alakot imitáló nadrágok, pushup melltartók, hasleszorítós bugyik és dekoltált blúzok; a különbség az az, hogy mi szabadon, az adott holmi által kiváltott reakciók és a viselésükkel közvetített üzenetek teljes tudatában dönthetünk úgy, hogy felvesszük a kiválasztott darabot vagy sem.
Egy óvodás korú gyerek nyilván nem tudja megítélni, hogy őt az anyukája nem csak egy szép ruhába öltöztette, hanem valami olyasmit adott rá, ami nemcsak a korának és a szükségleteinek nem megfelelő, hanem konkrétan felnőtt nővé maszkírozva szexualizálja, amellett, hogy azt az üzenetet közvetíti, hogy a megjelenés fontosabb a jó körérzetnél – mert ne legyenek illuzióink, egy átlagos ovis kislány magától, külső benyomás nélkül tízből tízszer választana egy Mancs őrjáratos pólót a fenti képen szereplő felsők helyett.
Igen, tudom, hogy sokan vagyunk – magamat is ideértve –, akik hajlandóak kisebb-nagyobb kényelmetlenségeket bevállalni a tökéletes, de picit szűk ruha vagy a színben pont passzoló, de nem a legkomfortosabb magassarkú érdekében, de ez a gondolatmenet megint ugyanoda vezet: mi magunk döntünk így!
Az óvodás, kisiskolás korú gyerekek esetében pedig a szülők feladata az, hogy megítéljék, milyen ruhák alkalmasak arra, hogy az életvitelüknek megfelelő szükségleteiknek eleget tegyenek, kényelmesek legyenek és a megfelelő módon védjék, takarják a testüket, anélkül, hogy bármennyire is szexualizálnák őket, de a fentieken túl legalább annyira fontos az is, hogy a kiválasztott ruhaneműk a kicsik tetszését is elnyerjék.
…és nem, ez nem jelenti azt, hogy csak a legcsicsásabb, tiritarka, mesehősökkel túldíszített holmikkal kell feltölteni a szekrényüket!
Elvégre ma már több ezer üzlet gyerekruha kínálatából lehet válogatni ízléses és a fent említett feltételeknek is maximálisan megfelelő darabokat – nem kell a miniatűr crop topokhoz és a leopárdmintás, bodycon ruhákhoz nyúlnunk, ha trendi ruhákba szeretnénk öltöztetni a csemeténket.
Egy gyerek öltözködjön a korának megfelelően és élvezze a gyerekkorát, ameddig tart.
Az élete legnagyobb részét úgyis felnőttként fogja leélni, lesz még bőven ideje és lehetősége ilyen cuccokat hordani.
Salty

Számomra nem csak a ruhák, de sokkal inkább a pózolás, ami gyomorforgató.
És még csodálkozunk, hogy vannak pedofilok…
Emlékszem, Nanta magyarázta a Nagylánynak, hogy ha “olyat” vesz fel, számítson az “olyan” reakciókra. Teljesen jogosan.
KedvelésKedvelés
A bal oldali ruha engem nem zavarna kislányon, max a szemüveg értelmetlenül nagy, de a gyerekek tényleg szeretik az ilyeneket felvenni.
A többi kép, és a cikk tartalma (plusz Hópelyhecske hsz-e) a Little Miss Sunshine című filmet juttatta eszembe.
A crop top és a bodycon jelentését meg kellett néznem.
Hiába, én évek óta (szinte kizárólag) férfiruhákat veszek, a fehérneműt leszámítva.
KedvelésKedvelés
Ok, csak a bal oldaliban hogy létezik a gyerek, mint gyerek? Nekem az jutott eszembe, hogy a harmadik percben csúszik fel gigáig neki az a ruha, meg műszálas, tehát beleizzad, egy kis bármilyen gyerekféle ténykedés, ami porral jár és egy csatakos eredményt kapunk. (Nincs kedvem vitázni rajta, hogy a gyerekek büdösödnek-e izzadás közben műszálas ruhában, ezért azt ki is hagytam 🙂 )
KedvelésKedvelik 1 személy
arról nem is beszélve, hogy az amúgy csinos kislányon rettenetesen előnytelen ez a ruha, ugyanis ez a szabás felnőtt, kimondottan jó alakú nőkön áll jól, nem kis lánygyerekeken.
KedvelésKedvelés
Szerintem azoknak a gyerekeknek, akiket így öltöztetnek fel otthon, nem szabad “gyerekféle ténykedéseket” csinálniuk. 🤷🏼♀️
(Amúgy de, tud büdös lenni a gyerek… a Kicsinek a zokniban – amiből ugye nem nagyon van 100% pamut – úgy bebüdösödik a lába, hogy büntetni lehetne vele. A Nagy bezzeg soha, semmitől nem büdös :D)
KedvelésKedvelés
Nem kapcsolódik szorosan, de valamennyire mégis: régebben néztem a TLC-n a Toddlers & Tiaras-t. Hát rendesen elszörnyűlködtem, hogy miféle Barbie babákat faragnak szerencsétlen kislányokból. Műszempilla, műköröm, barnítókrém, póthaj, anyámkínja. Épphogy csak műcici nem volt. És nemcsak kislányok versenyeztek, hanem kisfiúk is, bár érelemszerűen a kislányok voltak többen. Volt anyuka, aki be is vallotta, hogy azt szeretné, ha a gyerek az ő álmait valósítaná meg. Az ilyet én végtelenül szomorűnak tartom.
KedvelésKedvelik 1 személy
Főleg, hogy azokban a műsorokban is látszott, hogy sok gyereket szinte kényszerítenek meg zsarolnak, hogy részt vegyenek az ilyen versenyeken. Simán kimeríti a bántalmazás fogalmát.
KedvelésKedvelés
Igen, és úgy sajnáltam a 2-4 éves kicsiket, akik már sírtak a fáradtságtól, mert már rég alvásidejük lett volna.
KedvelésKedvelés