Mi leszel, ha nagy leszel?

4 hozzászólás

  1. Mikor a fiam ovis volt, az ovihoz vezető úton az egyik utcában hetekig állt és dolgozott egy markoló, gondolom valami kábeleket vagy csöveket fektettek le. A fiam teljes transzban volt, valahányszor elmentünk előtte, és ha reggel nem is volt rá idő, délután mindig meg kellett állni a markolónál. A vezető bácsi jó fej akart lenni, és egyszer megkérdezte, hogy felviheti-e a fiamat a vezetőfülkébe? Mivel a gyerek nem félt az idegenektől, én is beleegyeztem. Sajnos a fiam ott fent a magasban rettenetesen megijedt a nagy zajtól, és keservesen sírt. A bácsi nem tudta megnyugtatni, ezért inkább visszaadta. Utána már csak lentről csodálta a markolót 🙂

    Más: én olyan középiskolában dolgozom, ami egy tipikus “fiúiskola”, azaz autószereléshez kapcsolódó szakmákat oktatnak. Nem is nagyon szokott lenni lány tanuló, talán évfolyamonként 1-2 fő, de azért vannak kivételek. Pl. az egyik technikusi osztályban volt egy lány, aki a 10. év után elment tőlünk, majd 1 év után visszairatkozott, de már 3 éves szakmára. Kérdezte, hogy van-e az osztályában másik lány, mondtam, hogy nincs, mire ő: hála Istennek! 😛 Amúgy egy olyan csajsziról van szó, aki roncsderbiken vesz részt, ahhoz még illik is a leendő szakmája (karosszérialakatos), de azt veszem észre, hogy a lányok inkább a járműfényező szakot szeretik.

    Kedvelik 1 személy

    • Először én is nagyon meglepődtem, amikor női autószerelőnk lett, de jobban belegondolva semmi “férfi extra” nem szükséges hozzá, főleg manapság, amikor már annyi elektromos eszköz van, nem kell emelgetni, nem komoly fizikai meló…
      Ha egy csaj nem fél “összekoszolni” magát, akkor pont olyan jól meg fogja állni a helyét, mint egy férfi.
      A mi autószerelőnk ráadásul nem is csak egy kis valaki, az egész műhely az övé és ő foglalkoztat több férfit is alkalmazottként. 🙂

      Kedvelés

  2. Én olyan nő vagyok akinek a parketta csiszolás, lakkozás, tapétázás örömforrás, míg a konyhai robot az a kötelező házi feladat.
    A gyerekeimet azzal az útravalóval indítottam a nagybetűs életbe(a sorrend mindegy), hogy találják meg azt a munkát amit szívesen csinálnak, és találjanak rá arra a társra akivel 40-50 vagy több évet is le tudnak harmóniában élni. Lehet kőműves, vagy bankigazgató, mindegy.
    A fiam már megtalálta a neki megfelelő munkát és 3 éve nős, a lányom még keresi magát és a társát.

    Kedvelik 1 személy

    • Nagyon jó tanácsok, én is ennyit kívánok a lányaimnak! 🙂
      Én egyébként szeretek főzni és sütni is, de már alig várom a tavaszt, amikor a lakást fogom kifesteni, mert tényleg jól esik, hogy csinálhatom, nem érzem egyáltalán tehernek. 🙂

      Kedvelés

Hozzászólás a(z) Vali bejegyzéshez Kilépés a válaszból