A gyerekek koszolnak. Az ágyban is. Legyen szó az újszülött által visszabukott anyatejről, az éjszaka véletlenül bepisilő ovisról vagy csak egy olyan estéről, mint amit mi átéltünk múlt héten, a kicsik ágyneműjét mindig gyakrabban kell mosni, mint a felnőttekét.

Az én lányaim mindketten úgy alszanak, mint a gyakorló ketrecharcosok, ezért totyogó korukban rendszeresen előfordult, hogy addig fészkelődtek, amíg a tökéletesen rájuk rögzített pelenka elmászott a helyéről és az egész ágyuk csupa pisis lett.

Ilyenkor persze nem elég a pelenka- és a pizsamacsere, muszáj az ággyal is valamit kezdeni, ha nem akarjuk a nedves lepedőre visszafektetni a gyereket. Én átmeneti megoldásként sokszor csak egy törölközőt dobtam rá a foltra félálomban és meggyőztem magam, hogy majd reggel foglalkozom az ágyneműcserével, de azóta sokkal jobb ötletem is támadt!

Mostanában azt csinálom, hogy minden ágyban, ahol megfordulhatnak a gyerekek, vízhatlan védőhuzattal rétegezem a lepedőket. A matracra először a védőhuzat kerül (ennek hiányában használhattok pelenkázó alátétet is), majd egy hagyományos lepedő, aztán újabb védőhuzat, végül pedig egy második lepedővel zárom a kört.

Így ha éjszaka baleset történik, akkor elég csak a felső két réteget levenni (a lepedőt és az alatta lévő védőhuzatot), nem kell újat felhúzni, mert alatta ott várakozik a következő sor.

“Szerencsére” a kisebbik lányommal is gyakran előfordult, hogy kifieceregte magát a pelenkából éjjel, így a múlt heti híres-hírhedt ördögűzésnél is duplán volt rétegezve az összes lepedőnk, így legalább azt nem kellett a sötétben újrahúzni.

Semmibe nem kerül és minimális ideig tart előkészíteni, de higgyétek el, hogy amikor helyzet van, hálásak lesztek, hogy a lepedővel nem kell vacakolnotok! 🙂

Salty