A Balkánon az olívaolaj nem csupán egy konyhai alapanyag, hanem a mindennapok természetes része. Bár Spanyolország és Görögország uralja a világpiacot, a horvát, albán vagy montenegrói olajok sajátos karakterükkel, frissességükkel és magas minőségükkel egyre több figyelmet kapnak. Itt nem a mennyiség számít, hanem a hagyomány és a kézműves feldolgozás.

A horvát tengerparton, különösen Isztriában, az olajfák termesztése évezredes múltra tekint vissza. A legtöbb családnak van néhány fája, és a szüret idején a termést elviszik a helyi „bérprésbe”, ahol mindenki a saját olaját sajtoltatja ki. A frissen préselt olaj illata betölti a levegőt, és a zöldes, enyhén csípős íz azonnal felismerhető.

Nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség, éppen ezért nem véletlen, hogy az utóbbi években a különböző isztriai olívaolajok a nemzetközi versenyeken is rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el.

Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia szintén régi olajtermelő vidékek. Az albán olaj jellemzően lágyabb, gyümölcsösebb, mandulás ízjegyekkel, de Montenegróban is nagy hagyománya van az olajbogyók termesztésének. Bar városánál található Európa egyik legidősebb olajfája, amely több mint kétezer éve terem. Észak-Macedónia ugyan kisebb mennyiségben állít elő olajat, de az Ohridi-tó környékén készült olajok különösen aromásak és kiegyensúlyozottak.

A balkáni régióban az olívaolajat elsősorban frissen, hidegen használják: salátákhoz, grillezett halakhoz, tenger gyümölcseihez, zöldségekhez, desszertekhez vagy egyszerűen friss kenyérre csorgatva. Sok helyen nem kávéval indul a nap, hanem egy-egy falat kenyérrel és egy kupica olívaolajjal.

De a konyhákban sem csak főzéshez használható, hanem tálaláshoz is elengedhetetlen – néhány csepp minőségi olívaolaj szinte minden ételt kiemel!

(Ha szívesen megkóstolnátok, hogy mi lesz abból, ha desszerthez használjátok, akkor ezen a linken találtok egy szuper, igazi őszi, sütőtökös muffinreceptet, ami olívaolajjal készül: https://anyaeztnezd.hu/2023/10/29/sutotokos-muffin/)

Aki szeretne mélyebben is megismerkedni a témával, annak érdemes ellátogatni a Pulai Olívaolaj Múzeumba, ahol van lehetőség kóstolóval egybekötött előadáson is részt venni és a látogatók megtanulhatják, hogy hogyan ismerhető fel a valóban jó minőségű olaj: mit jelent a „gyümölcsös”, „fűszeres” vagy „kesernyés” íz, és mitől lesz extra szűz egy olívaolaj.

A balkáni olívaolaj tehát nem a tömeggyártásról szól, hanem a helyi adottságok és a kézműves technikák kombinációjáról. A spanyol és a görög olajok mellett ezek a kisebb, de a minőségüknek köszönhetően egyre ismertebb balkáni olajok is méltó helyet foglalnak el a mediterrán ízek világában.

Ha erre jártok, érdemes nyitott szemmel utazni, mert rengeteg háznál árulnak a saját kezűleg szüretelt és sajtolt olívaolajaikból és nekem elhihetitek, hogy a bolti kommersz verziók a házi olaj nyomába sem érnek!

🫒 Végezetül pedig álljon itt 10 érdekesség az olívaolajról

1. Az olívaolaj több mint 6000 éves múltra tekint vissza – már az ókori civilizációk is ismerték és használták az olajfák termését.
   
2. Egy liter olívaolajhoz körülbelül öt kiló olajbogyó szükséges.
   
3. A világ olívaolajának nagy részét Spanyolország és Olaszország adja, de minőség tekintetében Horvátország és Albánia is toplistás.
   
4. A jó olívaolajat sötét üvegben, hűvös helyen érdemes tárolni és a színe nem árulja el a minőségét – a világos és a sötétebb olaj is lehet kiváló.
   
5. Az „extra szűz” elnevezés nem marketingfogás, ezt a jelzőt csak a hidegen sajtolt, teljesen tiszta olaj kaphatja meg.
   
6. Ha egy picit csípős és kaparja a torkodat, az jó jel, a magas antioxidáns-tartalom mutatkozik meg így.
   
7. Az ókori görögök bőrápolásra és gyógyításra is használták és ez valószínűleg generációkon átívelő tudomány lehet, mert amikor a lányaim születtek, a kórházban a csecsemős nővérek is azt javasolták, hogy felejtsem el a babaolajat, inkább tiszta, házi olívaolajjal töröljem át őket. 😁
   
8. Egyes olajfák több ezer évesek (akár az időszámításunk előtti időből valók!) és még mindig teremnek.
   
9. A rendszeres olívaolaj-fogyasztás segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
   
10. Az olajfák vallási és kulturális jelentősséggel is bírnak, itt nálunk a horvátok gyakran ajándékoznak egymásnak (vagy szereznek be maguknak) egy-egy olajágat – amit akár még meg is szenteltetnek –, hogy vázába téve az élet és az újrakezdés jelképeként a Húsvéti asztal dísze lehessen.

Salty